A talajok elszikesedése nem csak környezeti katasztrófa, hanem számos gazdasági nehézség okozója, vagy azokkal kapcsolatba hozható, mivel a talaj elszikesedése együtt jár annak termőképességének romlásával. A szikesedés káros hatásainak nem csak a szántóföldek, hanem az erdők, legelők is ki vannak téve. Történelmileg jegyzett esetek igazolják, hogy komplett civilizációk omlottak össze a talajok elszikesedése miatt. Mezopotámia, Dél-Kelet Ázsia, vagy a Kolombusz előtti Amerikában. Itthon, és külföldön az elmúlt évtizedekben számos kutatás zajlott a szikesek meliorációjával kapcsolatban, bíztató eredményekkel. Elég csak arra gondolni, hogy hazánkban a rendszerváltásig bő háromszázhúsz ezer hektár szikes terület megjavítására került sor. A javítások ellenére a szikfoltok megjelenése egyre gyakoribb. A szikes területek a földfelszín területének nagyjából 10 %-át teszik ki, ez Magyarországra is igaz. Következésképpen a sónak kitett területek nagysága ennél jóval magasabb. Hazánkban a sónak kitett területek zöme kötöttebb réti talajokon fordul elő, leginkább a mélyebb területeken többnyire foltokban, illetve olyan helyeken ahol az altalaj magas agyagtartalma nem tette lehetővé a káros sók kilúgzását. A szikesek meliorizációjára több megoldás is létezik. Az lehet fizikai, kémiai, biológiai, vagy ezeknek a körülményeknek legjobban megfelelő kombinációja. Ezek közül a legelterjedtebb a száraz kémiai melioráció, ami a talaj pH-tól függően többnyire meszet vagy gipszet alkalmaz. A lúgos kémhatású szikes talajok megjavításának esetében többnyire gipszet, elemi ként, vagy egyéb szulfátokat alkalmaznak. Bár a gipsz granulált állapotban instabil, szántóföldi gépesített kijuttatása megoldott, mivel a hevederes műtrágyaszórók alkalmasak a precíz terítésére, illetve maga a javítóanyag is megfizethető áron beszerezhető. A szikes területek meliorációjának hatásaként növekszik a termés mennyisége, javul annak biztonsága, és szélesedik az eredményesen termeszthető növények köre. A talaj javítása nemcsak a szerkezetre és tápanyagellátásra, hanem a mikrobiomra is pozitív hatással van. A talajban élő mikroorganizmusok kedvezőbb környezetbe kerülnek, ami növeli a talaj biológiai aktivitását és diverzitását. Ezáltal a növények hatékonyabban hasznosítják a tápanyagokat, ami növeli a termés mennyiségét és minőségét. Az egészséges mikrobiom különösen fontos a mai, változékony időjárási viszonyok mellett, amelyekre a szikes területek fokozottabban érzékenyek. Az egészséges mikrobiom kialakításával növelhető a talaj ellenálló képessége, így a növények jobban alkalmazkodnak ezekhez a kihívásokhoz. Saját területünkön én is egy meliorációs céllal végzett kísérletet állítottam be lucerna (Medicago sativa) jelzőnövénnyel, amely során mélyen sós szolonyeces réti talajon a lúgos kémhatás miatt a gipszezést, valamint különböző agrotechnikai eljárásokat ötvözve hat különböző kezelést alakítottam ki. A kezelések hatását kémiai, és mikrobiológiai vizsgálatokkal támasztom alá, azok alapján hasonlítom össze. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy mely kezelés bizonyul a leghatékonyabbnak a talaj javításában. Mely kezelés javítja legjobban a talaj szerkezetét, kémhatását és kicserélhető nátrium tartalmat, továbbá ezek a kémiai-fizikai paraméterek milyen összefüggésben vannak a mikrobiális közösségalkotók összetételével, illetve a kezelések az eltérő talajszintek vonatkozásában milyen hatást gyakorolnak a kommunák diverzitására.