Homoki nőszirom (Iris arenaria Waldst. et Kit.) telepítésének folyamata rákosi vipera élőhelyrekonstrukció során

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKovács, Szilvia
dc.contributor.authorKriston-Kőműves, Nóra
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2024-01-08T13:09:36Z
dc.date.available2024-01-08T13:09:36Z
dc.date.created2023
dc.description.abstractA Kiskunsági Nemzeti Parkban található Bócsa-bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen 20 ha pannon homoki gyep rekonstruálása zajlik a rákosi vipera védelmi LIFE projekt keretében. Számos, a területre jellemző védett növény kerül betelepítésre, köztük a homoki nőszirom is. A beavatkozási terület egy korábban erdei fenyővel és fehér akáccal erdősített terület, ahol az erdő gyeppé alakítása során számos, a környező gyepekre jellemző növényfaj telepítése zajlik, köztük a védett homoki nősziromé is. A homoki nőszirom (Iris arenaria) a Kárpát-medence endemikus növényfaja, föld feletti hajtásrésze 5-20 cm, lepeltakarója sárga, tőlevelei keskenyek, kard alakúak, a gyöktörzs vékony, sekélyen kúszik a talajfelszín alatt. Sarjtelepeket alkot, vagyis vegetatív úton úgy szaporodik, hogy a régi és új egyedek összeköttetésben maradnak a gyöktörzsökön keresztül. Virágzása április-májusban jellemző, levelei tavasztól őszig figyelhetőek meg. Célunk megvizsgálni a szaporítóanyag begyűjtésének hatását a forráspopulációkban a gyűjtési pontokon, továbbá azonosítani a rekonstrukciós terület azon részterületeit, amelyek leginkább alkalmasak a homoki nőszirom számára, talajtani és domborzati tényezők vizsgálatával. Szaporítóanyagként természetes populációkból származó rameteket használtunk. A gyűjtés zárt homoki sztyeprétekről és nyílt homokpusztagyepekről történt. A begyűjtött rameteket ex situ módon kertészeti körülmények között kerültek felszaporításra. A forráspopulációk vizsgálatát 2022 tavaszán és őszén végeztünk, mindkét esetben a gyűjtéssel érintett és kontroll egyedek hajtásszámát használva indikátornak. Talajmintákat vettünk a forráspopulációk termőhelyéről és a rekonstrukció területéről. A mintákból a nedvességtartalom, az Arany-féle kötöttség, a vezetőképesség, a pH, a nitrát-, a humusz-, a mész-, a szódatartalom, és a szemcseméret-összetétel meghatározását végeztük el, majd összehasonlítást végeztünk. A domborzati tényezők alapján élőhelyalkalmassági modellt alkalmaztunk a homoki nőszirom Duna-Tisza közi állományaira, majd segítségével értékeltük a rekonstrukciós területet. Eredmények: A gyűjtés nem váltott ki szignifikáns változást a hajtásképzésben. A rekonstrukciós terület egésze kiemelkedően alkalmas a faj befogadására mind a talajtani vizsgálatok mind az élőhelyalkalmassági modell eredményei szerint.
dc.description.courseNature conservation engineer
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/364590
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectIris
dc.subjectnőszirom
dc.subjecthomoki gyep
dc.subjectKiskunság
dc.subjectrákosi vipera
dc.subjecthomoki nőszirom
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem
dc.titleHomoki nőszirom (Iris arenaria Waldst. et Kit.) telepítésének folyamata rákosi vipera élőhelyrekonstrukció során
Fájlok
Gyűjtemények
Theses (MÉK)