A Kormány jó állam kialakításának megvalósítása céljából hozott, a közigazgatásban és a közoktatásban is nagymértékű változtatásokat hajtott végre. A reformokat közigazgatás, de főleg a köznevelés kapcsán negatív jelzőkkel illették a kritikusok. Dolgozatomban arra voltam kíváncsi, hogy ezen feltételezések közül a járási hivatalt érintő köznevelési feladatok tekintetében megállják- e helyüket. Szükségesnek tartottam néhány alapfogalmat tisztázni a kérdéskörrel kapcsolatban. Áttekintettem a közigazgatás, a közoktatás fogalmát az intézményrendszerek egymáshoz való viszonyát. A közigazgatás és a köznevelés reformjának céljait, a megvalósítás feladatait. Áttanulmányozásra került a járási hivatalok kialakításának célja, a járási hivatalok feladatai, ezen belül a köznevelési feladatok. Külön foglalkoztam a köznevelési intézménytípusok vezetőinek feladataival. A vizsgálat elvégzésére is a különböző intézménytípusok feladatainak elemzésével került sor. A vizsgálat módszeréül az irányított interjút választottam. Interjút készítettem öt óvodavezetővel, öt általános iskolai igazgatóval és öt középfokú iskola igazgatójával készítettem interjút. A vizsgálódásom arra irányult, hogy a járási hivatal feladatkörével kapcsolatba hozható célok megvalósulásában történt- e változás, amennyiben igen az pozitív vagy negatív változás. A vizsgált célok az alábbiak voltak: hatékonyabb, átláthatóbb és tervezhetőbb köznevelési rendszer kialakítása, egyenlő esély a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre,
támogató és rugalmas adminisztráció – központi irányítás, helyi alkalmazás. Az interjúk statisztikai elemzése és a megjegyzések vizsgálata során a különböző intézménytípusoknál eltérő eredmény született. Kiemelkedő azonban az esélyegyenlőség elérésére irányuló célban történt mindhárom intézménytípusnál történt pozitív változás. A támogató adminisztráció az általános iskolák és a középfokú intézmények tekintetében több feladatnál is negatív változást mutatott. A hatékonyabb köznevelési rendszer tekintetében érzékelték az intézményvezetők a legkevesebb változást. Feltétezésem azonban bebizonyosodni látszik, hogy a közigazgatás és köznevelés reformja az és az ehhez kapcsolódó egyes feladatok vizsgálata azt mutatja, hogy pozitív előrelépés történt.

A járási hivatalok a közigazgatás megújításának meghatározó egységei, legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, melynek megvalósítása a köznevelés feladatok kapcsán pozitív irányba halad. Természetesen van még teendőnk és igazán a jelenlegi helyzet konkrét tényekkel, eredményekkel alátámasztott történő elemzése a jövő nemzedékének feladata lesz, mert a közigazgatás és a köznevelés reformja is nagyon hosszadalmas folyamat, amelyet bizonyít az alábbi idézet.

„A közoktatás egy nagy és bonyolult rendszer, amit nem lehet gyorsan mozgatni, mint egy versenyautót. Ez a rendszer inkább egy lomha óceánjáróhoz hasonlít, amely még a kormány elfordítása után is kilométereket tesz meg eredeti irányba.” (Csapó Benő)