Az ideális helyzetben az orvosok mindig azt a terápiás lehetőséget választják, amely a legjobb eredményeket hozza a páciensek számára. De amikor felmerül egy originális gyógyszer generikus készítménnyel való helyettesítése a gyakorló orvosokban számos kérdés merülhet fel. Amikor egy originális gyógyszer szabadalmi védelme lejár, addigra már jelentős tudományos ismeret és orvosi tapasztalat halmozódik fel az adott hatóanyagcsoportról, ami lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az információkra támaszkodva döntsenek a legmegfelelőbb kezelésről, még akkor is, ha a kezelési irányelvek csak általános ajánlásokat fogalmaznak meg. De a helyettesítő gyógyszerek választásakor nem csupán orvosszakmai, hanem gazdasági szempontokra is tekintettel kell lenni, mind a beteg, mind az egészségügyi rendszer oldaláról. Bár a szabadalmi védettség megszűnése és a gyógyszeripari vállalatok közötti versenyre való áttérés intenzív figyelmet kapott a tudományos közösségben, kevésbé ismert, hogy az egyes generikus piacok hogyan alakulnak hosszú távon. Diplomamunkám, és a hozzá kapcsolódó vizsgálatunk célja a generikus verseny hosszútávú hatásainak elméleti és gyakorlati áttekintése. Számos korábbi tanulmány szerint a generikus árverseny eszköz lehet a gyógyszerek hozzáférhetőségének javítására, és a gyógyszerkiadások mérséklésére is, mások vitatják ezeket a hatásokat, sőt a generikumok bevezetésének negatív, költségemelő hatása mellett érvelnek. Célkitűzésünk a betahisztin tartalmú generikus készítmények magyarországi gyógyszerpiacra lépésének elemzése, különös tekintettel a gyógyszerek hozzáférhetőségére. Ehhez betahisztin hatóanyagot tartalmazó, Magyarországon forgalomba hozatali engedélyezett, és forgalomba került gyógyszerek forgalmi adatait tekintettük át 2003-2023 közötti, húsz éves időszakban. Analízisünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztálya által közzétett gyógyszerforgalmi adatok felhasználásával végeztük. A gyógyszerforgalmi adatokon felül az egyes készítmények engedélyeztetésére, törzskönyvi törlésére, és termékhiányaira vonatkozó adatokat a NEAK gyógyszeradatbázisából nyertük. A vizsgált indikátorainak: betahisztin tartalmú készítmények forgalma terápiás napokban (DOT forgalom: days of treatment, terápiás napok száma) megadva, a éves összes fogyasztói ár, és az összes fizetett társadalombiztosítási támogatás (TB támogatás). Eredményeink szerint a generikumok piacralépésének eredményeként a gyógyszerek hozzáférhetősége javult. Az éves összes betahisztin hatóanyagforgalom nem változott jelentősen a vizsgált húsz év alatt. A fogyasztói oldal kiadásai, mind a betegek oldalán, mind az egészségügyi rendszer oldalán exponenciális csökkenő trendet mutattak a húsz éves vizsgált időszak alatt. A pénzügyi hozzáférés egyértelmű növekedése látható, a DOT forgalom tartós emelkedése nélkül. A DOT forgalom stabilitása arra utal, hogy a generikus verseny nem generál hamis keresletet. Hosszú távon azonban a versenypiaci tényezők korlátozzák a gyógyszer fizikai hozzáférhetőségét, ami a piacról való kivonulásokban jelentkezik. Az originális gyártó kivonulását követően mintegy tíz évvel a generikus gyártók kivonulása is megkezdődött, termékhiányt generálva, úgy, hogy a piacon nem jelent meg a betahisztin tartalmú készítmények helyettesítésére alkalmas innovatív készítmény ebben az indikációban. Összegzésként elmondható, hogy a generikus verseny több szempontból is ösztönzőleg hat a gyógyszerpiacokra, és a gyógyszergyártásra, különösen a gyógyszeripari innovációra. De hosszú távon egyéb ösztönzők is szükségesek a gyógyszerek fizikai hozzáférhetőségének biztosítására.