A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon
| dc.contributor.advisor | Sulyok, Dénes | |
| dc.contributor.author | Bakti, Beatrix | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-10-17T09:03:13Z | |
| dc.date.available | 2012-10-17T09:03:13Z | |
| dc.date.created | 2012-10-17 | |
| dc.date.issued | 2012-10-17T09:03:13Z | |
| dc.description.abstract | Magyarország legnagyobb természeti kincse a mezőgazdasági termelésre való képesség. Ami a teljes gazdasági élet egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk. Az általunk vizsgált két talajművelési változat közül a nedvességtakarékos (lazításos) alapművelés 37 %-kal (1,6 t/ha) nagyobb termést eredményezett. A lazító beruházás megtérülési számításai során kedvező képet kaptunk a megtérülési idők vizsgálatánál. Amennyiben 100 hektárt lazítunk meg a következő 10 évben 6 év múlva térül meg, 200 hektárnál 3 év múlva, 300-400 hektár lazításnál 2 év múlva, 500 hektár lazításánál 1 év múlva fog megtérülni a munkagép. | hu_HU |
| dc.description.course | környzetgazdálkodási agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 63 oldal | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/134692 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | talajellenállás | hu_HU |
| dc.subject | talaj nedvességtartalma | hu_HU |
| dc.subject.dspace | Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon | hu_HU |
| dc.title.translated | The role of the water-saving tillage in maize production on meadow chernozem soil | hu_HU |