Mono- és biciklusos morfolínó-nukleozidok szintézise
Absztrakt
A nukleozid típusú és analóg gyógyszerek széles körben használt terápiás szerek. Alkalmasak antivirális, antibakterális és tumorellenes kezelésekre, illetve az utóbbi évtizedekben a génterápiás kezelések hatására más aspektusban is előtérbe kerültek. Ennek köszönhetően megismertünk antiszensz szerként használható nukleotid származékokat, aptamereket, siRNS-eket, illetve felfedezték ezen származékok diagnosztikai jelentőségét, mind daganatos megbetegedések, mind genetikai betegségek diagnosztikájában. A kezdeti oligonukleotid származékok stabilitási problémáik miatt nem voltak széles körben alkalmazhatóak és megfelelő hatékonyságúak. Ezekre a stabilitási problémákra nyújtottak megoldást a xenonukleinsavak, melyek már sokkal ellenállóbbnak bizonyultak a különböző metabolikus hatások ellen, valamint nagyobb szerkezeti változatosságot is mutatnak. Legfontosabb képviselőik a rögzített cukorkonformációjú nukleinsavak (LNA), a peptid nukleinsavak (PNA) és a morfolínó oligomerek. Ezek között számos ígéretes gyógyszerjelölt molekula van, így a további szintetikus származékok kutatása rendkívül jelentős. Diplomamunkám során kezdetben 5’-O-tritilezett timidin dialdehidből, allilaminból és 5’-tio-timidinből próbáltunk meg egy új nukleozid dimert létrehozni tioladdicíóval. A kimére kialakulása azonban nem történt meg. Ennek magyarázata az, hogy a tiol csoport a tercier nukleozid bázikussága miatt deprotonálódott. A deprotonálódás miatt nem tudott kialakulni a tioladdicióhoz szükséges tiil gyök. A későbbiekben uridin-dialdehidekből és különböző mono- és bifunkciós aminokból képeztünk új morfolínó származékokat, reduktív aminálási-ciklizációs reakcióval. Az etiléndiaminnal végzett reakciók során a várt nyíltláncú morfolínó származék mellett képződött egy biciklusos származék is. A termékek hozamának javítása érdekében, illetve a képződött termékek arányának változtatása érdekében vizsgáltuk az amin felesleg, a reakcióhoz használt redukálószer és a reakcióidő változtatásának reakcióra gyakorolt hatásait. Az etanolaminnal végzett reakció során a várt, nyíltláncú termék keletkezett közepes hozammal. Az 1,4-diaminobutánnal végzett reakció során biciklusos származék képződött, közepes hozammal. Az 1,4-diaminobután esetében is vizsgáltuk az eltérő reakciókörülményeknek a termékek arányára gyakorolt hatását. Guanidin-kloriddal végzett reakció során nyílt láncú származék képződött, közepes hozammal.