Az Est című napilap a mintegy három évtizedes működése során a korszak legkiemelkedőbb polgári napilapja lett. 1910-es létrejöttétől egészen az 1939-es megszűnéséig etalonként tartották számon a palettán. Ugyanakkor nemcsak hírszolgáltatóként, hanem üzletként is csodálták sikereit: alapjául szolgált az ország legjelentősebb újságkonszernjének, Az Est Lapkiadó Részvénytársaságnak, melynek jogköre a legolvasottabb újságok (Az Est, Magyarország, Pesti Napló), a legrangosabb könyvkiadó vállalat (Athenaeum) és a legmodernebb hazai nyomdaüzem működtetésére terjedt ki. Mondhatni az idő felett is monopóliummal rendelkezett, hiszen lapjai egymás után hozták a legfrissebb híreket a nap folyamán: a Pesti Napló a reggeli órákban, Az Est délben-kora délután, míg a Magyarország a késő délutáni-esti időszakban szolgáltatta az aktuális szenzációkat az érdeklődő olvasó számára. Média szakos hallgatóként a magyar sajtó eme egyedülálló csúcsteljesítménye ragadta meg figyelmemet, így úgy döntöttem, ezt a témát helyezem vizsgálódásaim középpontjába. Dolgozatom első részében arra vállalkoztam, hogy bemutassam a századforduló magyar sajtójának üzleti átalakulását, legfontosabb szereplőit, illetve a két világháború közötti Magyarország legnagyobb sajtóüzletének számító Az Est-lapok történetét. Munkám második részében a lap vizualitásának tanulmányozását tűztem ki célul. Kutatásaim során azt vizsgálom, hogy a lap, illetve annak szerkesztése hogyan illeszkedett a korabeli magyar vizuális kultúra keretei közé. Ehhez korabeli plakátok és fényképek vizsgálatából indulok ki.