A nekrotizáló enterocolitis  az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, mely elsősorban az 1500 grammnál kisebb születési súllyal világra jött, koraszülött csecsemőket érinti. Az utóbbi időben a szülészet és a neonatológia fejlődésének köszönhető, hogy a kis súlyú és éretlen újszülöttek aránya megnőtt, így a NEC aránya is növekedést mutat. A több évtizedes kutatások ellenére pontos patogenezise még mindig tisztázatlan, diagnózisa nehézkes és kezelése is kihívást jelent. [1]

A 2013-as évben a DEKK Neonetológiai Intenzív Osztályon összesen 135 1500g alatti, az intézetben világra jött koraszülöttet kezeltek, ebből két esetben volt kimondható a NEC diagnózisa per definitionem. Összehasonlítva a többi VON centrum értékeivel, ahol 25 617 regisztrált koraszülésből 1178 NEC-es esetet diagnosztizáltak, ez 4,6%-os előfordulási gyakoriságot jelent, kicsivel több, mint háromszorosát a mi 1,5%-os incidenciánkhoz képest. Ezekhez az értékekhez hozzájárulhat a nálunk alacsony, mintegy feleannyi infekciós ráta, az anyatejes táplálás korai (első postnatális napon való) fokozatos elkezdése, a probiotikumok alkalmazása. Kialakulásában a PDA-nak jelentős szerepe van. Nagyon fontos elkülöníteni a SIP-től. A szakemberek jelentős erőfeszítéseket tesznek a NEC előfordulásának, súlyosságának csökkentésére, mely a kockázati tényezők, közvetve pedig a beavatkozások minimalizálására irányul.