A hidegháborús korszak stratégiai támadó fegyverrendszerei. (1945-1962)
| dc.contributor.advisor | Barta, Róbert | |
| dc.contributor.author | Vinnai, Patrik | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2022-04-09T15:24:13Z | |
| dc.date.available | 2022-04-09T15:24:13Z | |
| dc.date.created | 2022-03-31 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom elsődleges célja annak bemutatása volt, hogy miként zajlott a hidegháború az 1945-1962 évvel bezárólag. Olvasmányaim alapján a hidegháború elsősorban a második világháború utáni feszült nemzetközi helyzetre utal, amely a két szuperhatalom, az Egyesült államok, illetve a Szovjetunió között feszült. Tényleges háborúról ugyan nem beszélhetünk, ugyanakkor elmondható, hogy állandó fenyegetést jelentett. Annak ellenére, hogy a háború évei alatt a két szuperhatalom között jó együttműködési kapcsolat alakult ki, amit a háború ideje alatt zajló találkozok, illetve Jaltai konferencia is igazol, a későbbiek folyamán ez az együttműködés megbomlott. Köszönhető ez elsősorban a Szovjetunióban kialakuló sajátos politikai rend kialakulásának, amelyben a környező országok is bevonásra kerültek. Ez a történelmi esemény eredményezte a „vasfüggöny” kialakulását, amely az Egyesült Államok és a Kelet-európai országok között feszült, és egyben melegágyát képezte a hidegháború kialakulásának. A hidegháború kezdetének sokszor 1947-es évet adják meg dátumként, amikor a Truman-elv alapján az USA segítséget ajánl azon országok számára, amelyekre diktatórikus rendszert akarnak rákényszeríteni. Ettől kezdve elmondható, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya tartósan megromlott, feszültté vált, kettejük szembenállása pedig meghatározta a világpolitikát. A hidegháborúban elvileg két értékrend, két politikai felfogás, ideológia került szembe egymással. Az egyik oldalt képviselték az Egyesült Államok és nyugat-európai, demokratikus berendezkedésű államok, ahol nem érvényesült az elnyomás, biztosították az alapvető politikai, emberi és polgári jogokat, a másik oldalon pedig ennek az ellentétje, ahol a diktatúra, volt a meghatározó. A fejezetek tagolásával átfogó képet mutattam be a két szuperhatalom fegyverkezéséről, illetve politikai tevekénységekről, amelyek szervesen hozzájárultak a kubai rakétaválság eseményeihez. Ugyancsak egy különálló témakörben érintem Teller Ede éltrajzát és munkásságát, amely szervesen kapcsolódik a hidegháború témaköréhez, Végezetül elmondható, hogy az a 1945- 1962 éveiben zajló hidegháború meghatározta a történelmi események, illetve a politikai rend alakulását, és óriási hatással volt a világpolitikai eseményekre nemcsak az adott időszakban, hanem napjainkban is egyaránt. | hu_HU |
| dc.description.corrector | LB | |
| dc.description.course | Osztatlan Történelem, Hon-és népismeret tanár | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 39 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/330326 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében. | |
| dc.subject | hidegháború | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Történelemtudomány | hu_HU |
| dc.title | A hidegháborús korszak stratégiai támadó fegyverrendszerei. (1945-1962) | hu_HU |