Hagyományéltetés, mint turisztikai termék, a Szennai Skanzen működésének tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKavecsánszki, Máté
dc.contributor.authorBalogh, Enikő
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2023-04-14T08:39:14Z
dc.date.available2023-04-14T08:39:14Z
dc.date.created2023-04-13
dc.description.abstractA Szennai Skanzen 1978-ban közösségi kezdeményezés hatására létrejött falumúzeumként, továbbra is közösségi múzeum alapelveit szem elött tartva működik. Dolgozatomban a népszokások és hagyományok, XXI. századi hagyományőrzés és -éltetés lehetőségeibe szeretnék betekintést nyújtani a kollektív emlékezet előhívásával. A második generációs, népi építészeti múzeumtól elmozdul az intézmény szemlélete és az életmód irányába tolódik. Mindezt egy a hagyományos paraszti gazdálkodásra jellemző ökologikus szemlélettel párosítva, tudatosítni kívánja az ökomúzeumi, fenntartható gazdálkodás létjogosultságát és módszertanát – ezzel mintegy specifikálja, és újra aposztrofálja magát a magyar múzeumi palettán. Emellett a múzeum a múlt értékeit bemutatva vonja le a jelen számára a megfelelő tanulságokat, a hagyományok újra tanításával irányt mutat a jövő számára, valamint újabb és újabb kutatási programokkal, további tématerületekkel, „attrakciókkal”, látnivalókkal és élménypontokkal bővítve az intézményi programkínálatot, és múzeumpedagógia szolgáltatásokat valamennyi korcsoport számára biztosítja nemcsak az élményszerzés és a szórakozás, hanem az életen át tartó tanulás lehetőségét is. A következő oldalakon olvashatunk a Szennai Skanzen működéséről, az intézmény hagyományőri tevékenységéről és módszereiről, valamint egy-egy felelevenített vagy újjáélesztett szokásról, hiedelemről, a tradíciók XXI. századi intézményi hasznosításáról, közösségi erejéről, és települési hasznosságáról Somogy vármegye és a község tekintetében. Dolgozatom során a bemutatom az intézmény stakekholdereit és SWOT analízis segítségével elemzem a lehetőségeit, míg egyes fejezetek, a fejlesztési lehetőségeket, egy-egy alkalmazott módszertan – múzeumpedagógia, élő történelem, játékosítás, kiadványok, az újjá értelmezett népi játékok, fejlesztési lehetőségek, rendezvények és fesztiválok – tükrében rávilágítani az adott terület erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire és veszélyeire. Igyekszem körüljárni a XXI. században egy szabadtéri néprajzi múzeum és az általa nyújtott szolgáltatások, hogyan, milyen eszközök segítségével válhatnak vonzóvá a különleges helyszíneket kereső vendégek, a falusi turizmus szerelmesei, a kisgyermekes családok, a túrázók, és természetjárók számára, valamint, hogy, hogyan képes felvenni a versenyt más szolgáltatókkal és hagyományéltető programjait turisztikai termékként értékesíteni.
dc.description.correctorLB
dc.description.courseNéprajz
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent102
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/349506
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectnéprajz
dc.subjectskanzen
dc.subjectkiállítás
dc.subjectinterpretáció
dc.subjectSomogy vármegye
dc.subjectmúzeum
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Néprajz
dc.titleHagyományéltetés, mint turisztikai termék, a Szennai Skanzen működésének tükrében
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)