Dolgozatomban az eltérő tenyészidejű kukoricahibridek termését figyeltem meg a 2019es évben. Dolgozatom célja, hogy bemutassam az elért eredményeimet, leírjam az általános tendenciákat és rávilágítsak a lehetséges termesztési megoldásokra. Magyarország és Románia növénytermesztési szerkezetére a gabonatúlsúly jellemző (49-69%). A termesztő területeken belül a búza és a kukorica aránya a legkiemelkedőbb. Magyarország, Románia és a világ egyik legfontosabb kultúrnövénye a kukorica. A kísérleti terület kiválasztásánál fontos szempont volt a megbízhatóság. Elvárás volt, hogy a terület jól jellemezze a helyi termesztési körülményeket, feltételeket és biztosítsa a kisparcellás kísérletek összes alapkövetelményét, valamint szolgálja a termőhely, a hibrid és az évjárat kapcsolatrendszerének alapos feltérképezését. A kísérleteket kisparcellán, véletlen elrendezésben, két ismert nemesítőház, hat különböző tenyészidejű hibridjeivel és négy tőszámon végeztem (63.000–70.000–77.000–85.000 tő/ha). A négy hektáros tábla minden oldalát 24 sorból álló védősávot alakítottunk ki, melyet a betakarítás során elkülönítettünk, a szegélyhatás elkerülése érdekében, a tőszámbeállításon kívül minden más beavatkozás a normál üzemi tábla aktuális technológiájának megfelelően történt. A kísérlet segítséget nyújt a hibrid választásban is helyi területeink adottságainak megfelelőlen. Célunk az átlagon felüli produkció megvalósítása. Fontos, hogy az általunk termesztett kukoricahibrid az átlagosnál jobban reagáljon az intenzív termesztéstechnológiára és a tápanyagokra.Fontos, hogy hasznosítani tudja a területeink kedvező adottságait.