A védjegyoltalomnak többféle típusa van. Beszélhetünk nemzeti, nemzetközi vagy a hazánkban viszonylag újnak mondható közösségi védjegyről. Dolgozatom témájául ez utóbbit, a közösségi védjegyet választottam. Az ok pedig, hogy miért is emellett a témakör mellett döntöttem, pontosan az újszerűségéből fakad. Dolgozatomban első részében a közösségi védjegyrendszer kialakulásáról írok, különös tekintettel a közösségi Védjegyirányelvre és a közösségi Védjegyrendeletre; felsorolom a vonatkozó jogszabályokat; majd kísérletet teszek arra, hogy egy általános jellemzést adjak a közösségi védjegyről és annak szabályozásáról. Ezt követően röviden kitérek az OHIM-ra, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra is. Ezután következik a közösségi védjegy tényleges és részletes ismertetése, mellyel párhuzamosan megkísérlem jellemezni is azt, feltárva az előnyöket, hátrányokat, esetleges hiányosságokat és természetesen az érdekesebb sajátosságokat. Dolgozatom utolsó nagy gondolati egységeként a közösségi védjegyrendszer és Magyarország kapcsolatára fordítok figyelmet, itt szeretnék – a lehetőségekhez mérten – minél több részletre kitérni, ugyanis szerintem ez egy nagyon fontos momentuma a témakörnek. Nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a szakdolgozatban a jogesetekre is (mind az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság, mind az OHIM joggyakorlatára). A közösségi védjegyrendszer sajátosságainak bemutatása során a jogesetek áttekintésével egyfelől a védjegyrendszerre vonatkozó jogfejlődés is szemléltethető, másfelől próbálom elkerülni, hogy a dolgozat csupán a közösségi védjegy szabályainak leírása, felsorolása legyen.