A Cydalima perspectalis a fényiloncafélék (Pyralidae) családjába tartozó lepke. Európában először Németország déli részén észlelték, innen gyors tempóban terjeszkedett tovább a kontinens más országaiba is (LEUTHARDT et al., 2010). A lepkét Magyarországon először Sopron környékén találták meg 2011-ben (SÁFIÁN - HORVÁTH 2011). A faj fő tápnövényei a Buxus (puszpáng) nemzetség fajai és fajtái. 2016 tavaszán kutatásom kezdetekor a faj előfordulását még Nyíregyházáról nem jelentették. Mi a Tuzson János Botanikus Kert munkatársai sem észleltük korábban. A kísérlet kezdetekor kérdéses volt a faj megjelenése is, így dolgozatom elsődleges célja a faj nyíregyházi megjelenésének dokumentálása volt. Másik célom a kártevő rajzásának kutatása, valamint új előrejelzési módszer – egy illatanyagos csalétek – fejlesztése volt. Kísérletem során 25 csapdát helyeztem ki a Nyíregyházi Egyetem Botanikus kertjének tájképi kertrészében a kertben található különböző díszfákon és cserjéken. A csapdákban 4 különböző csalétket helyeztem el: 1.) Cydalimia perspectalis szexferomon, 2.) fenilacetaldehid, 3.) fenilacetaldehid és eugenol kombinációja 4.) fenilacetaldehid, metil szalicilát, eugenol kombinációja. A kísérletben ezek vonzó hatását vetettem össze, üres csalétek nélküli kontroll csapdát is használva kezelésenként 5 ismétlésben (5 kezelés x 5 ismétlés = 25 csapda). A csapdákat hetente kétszer ürítettem és minden ürítésnél eggyel tovább vittem (rotáltam), így a kísérlet során minden csapda minden mintahelyen megfordult a mintahely hatásának kizárása érdekében. Kijelenthető a szexferomon csapda jelentős vonzó hatással van a Cydalima perspectalis faj hím egyedeire, így hatékonyságát bizonyítva látom. Mind a hím mind a nőstény egyedek a csalétkek közül a komplex hármas összetételű FenME jelű részesítették előnyben bár a két kombinált elegy hatékonysága közt nem volt jelentős különbség a FenME a kontroll és a fenilacetaldehid alapvegyület hatékonyságát is jelentősen felülmúlta, sőt a feromonnál is több egyedet vonzott a csapdákba. A nemek aránya az illatcsapdákban kiegyenlített1:1 közeli volt. Ez alapján a fenilacetaldehid, metil szalicilát és eugenol tartalmú csalétek ajánlható a faj rajzásának követésére, illetve a faj jelenlétének igazolására. A faj rajzásmenetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy évi 3 nemzedékről beszélhetünk hazánkban. Fontos megjegyezni, hogy az első nemzedék mely 2016-ban június végén jelent meg csak nagyon alacsony egyedszámban képviseltette magát mind a hím és nőstény egyedek tekintetében. Lehet azonban hogy ezt külső környezeti tényezők is befolyásolták, hiszen akkor nagyon csapadékos volt a nyár eleje. A második és harmadik nemzedék, két csúccsal egyértelműen kimutatható, viszont az augusztus elején tapasztalt rajzáscsúcs és a szeptember végi-október elejei rajzáscsúcs között folyamatosan befogtam egyedeket, tehát e két rajzás mondhatni egybefolyik. Sajnos kísérletem eredményei azt mutatják, hogy a mi régiónkban is el kell kezdeni az intenzív védelmet a puszpángmoly ellen, amely nyilván közparkokban, temetőkben, magánkertekben nem mindig kivitelezhető. Így ezeken a helyeken a növények cseréjére kell, hogy sor kerüljön. A nagyobb botanikai értékű idősebb vagy esztétikai értéket megtestesítő növényeknél, kastélyparki sövényeknél, labirintusoknál az előrejelzésen alapuló növényvédelmet el kell kezdeni.