Együttműködések az élelmiszergazdaságban

Rácz, Katalin

Együttműködések az élelmiszergazdaságban

dc.contributor.advisor	Csoba, Judit
dc.contributor.author	Rácz, Katalin
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Politikatudományi és Szociológiai Intézet
dc.date.accessioned	2024-05-21T09:01:33Z
dc.date.available	2024-05-21T09:01:33Z
dc.date.created	2023
dc.date.defended	2024-06-04
dc.description.abstract	A társadalomtudományi kutatásokban kiemelt figyelmet kapnak a gazdasági szereplők együttműködései, tekintve, hogy a kooperációk nem csupán a vállalkozások szintjén jelentkező üzleti teljesítményt befolyásolják jótékonyan, hanem a makrogazdaság egészének alkalmazkodóképességére, fejlődésének ütemére is kedvező hatást gyakorolnak. A gazdasági együttműködések kulcsterületét képező agrárgazdasági együttműködések szerepe az európai élelmiszergazdaságban és ellátási láncban kifejezetten erősnek mondható. Az agráregyüttműködések az empirikus kutatások tapasztalatai szerint megfelelő válaszokat tudnak adni az élelmiszergazdaság szereplőinek számos problémájára, beleértve az üzemek méretbeli adottságaival összefüggő gyenge alkuerőt, a gyakorta családalapú szervezeti háttérből fakadó sebezhetőséget, a termelés szezonalitásából, a mezőgazdasági termékek romlandóságából fakadó problémákat, a piaci tényezőknek való kitettséget, a termékpiacokat jellemző aszimmetrikus információkat. Az agrárgazdasági együttműködések nyilvánvaló előnyei ellenére az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott tagállamokban, köztük Magyarországon, a gazdálkodók együttműködési aktivitása jelentősen elmarad a régi tagállamokban megfigyelttől, annak ellenére, hogy az Európai Unió célzott támogatásokkal segíti bizonyos együttműködési formák létrejöttét és fenntartását az élelmiszergazdaságban. Sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatáspolitika által ösztönzött, formalizált együttműködések támogatása esetenként háttérbe szorítja az élelmiszergazdasági szereplők alulról szerveződő, valós szükségletek által orientált együttműködéseit. A disszertáció fő célkitűzése az élelmiszergazdasági együttműködések vizsgálata, beleértve a formális szervezeti keretekkel rendelkező és az informális együttműködéseket, melyek a nemzetközi kutatások tapasztalatai szerint bizonyos körülmények között a gazdaságszabályozás hatékony eszközeiként működhetnek. A disszertáció keretében arra vállalkoztam, hogy bemutassam, milyen tendenciák, folyamatok jellemzik napjainkban az ágazati szereplők együttműködéseit az európai gazdasági térben, melyek a jellegadó, domináns formák a haza élelmiszergazdaságban, milyen funkciót töltenek be az együttműködések az azokban közvetlenül résztvevők és környezetük számára, továbbá milyen gazdasági, társadalmi, és egyéb tényezők, hajtóerők befolyásolják az élelmiszergazdasági együttműködések létrehozását és fenntartható működését.
dc.description.abstract	In social science research, cooperation between economic agents is of particular interest, as a consequence of the fact that such collaborations not only have a beneficial effect on performance at the level of businesses, but also have a positive impact on the adaptability and pace of development of the macroeconomy as a whole. The role of agricultural cooperation, a key area of economic cooperation, is particularly strong in the European food economy and supply chain. Empirical research has shown that agricultural cooperation can provide appropriate solutions to a number of problems faced by food business operators, including weak bargaining power due to the size of farms and processing plants, vulnerability due to the often family business-based organisational background, problems associated with the seasonality of production and perishability of agricultural products, exposure to market factors, and asymmetric information in product markets. Despite the obvious advantages of agricultural cooperation, the level of cooperation among farmers in the Member States that joined the European Union after 2004, including Hungary, is significantly lower than in the old Member States, even though the European Union provides targeted subsidies in support of the establishment and maintenance of certain forms of cooperation in the food economy. In fact, experience shows that the support for formal cooperation incentivised by subsidy policy sometimes discourages bottom-up cooperation between food industry operators, which is geared to cater to real needs.The main objective of this dissertation is to examine the various forms of cooperation in the food economy, including both formal and informal collaborations, which international research has shown can be effective instruments of economic governance in certain circumstances. In this dissertation, I have attempted to describe the trends and processes that characterise the cooperation of sectoral actors in the European economic space, the characteristic and dominant forms of cooperation in the domestic food economy, the role that cooperation plays for the direct participants of such collaborations and their environment, as well as the economic, social and other factors and drivers that influence the establishment and sustainable functioning of food economy cooperatives
dc.format.extent	228.
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/370095
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	élelmiszergazdasági együttműködések, koordinációs mechanizmusok, formális szerveződések, informális kooperációk, hibridek
dc.subject	food economy cooperatives, coordination mechanisms, formal organisations, informal collaborations, hybrids
dc.subject.discipline	Szociológiai tudományok
dc.subject.sciencefield	Társadalomtudományok
dc.title	Együttműködések az élelmiszergazdaságban
dc.title.translated	Forms of Cooperation in the Food Economy