Munkám fő célja a két világháború közötti magyar felsőház jellemzőinek, szerkezetének, tagságának a bemutatása. Vizsgálódásom alapjául olyan szerzők műveit vettem, - Püski Levente, Boros Zsuzsanna - akik előttem már közvetve vagy közvetlenül érintették ezt a témát. Dolgozatomban először röviden bemutatom parlamentarizmus és a kétkamarás rendszerek általános jellemzőit. Ezt követően a felsőház elődjeként funkcionáló főrendiházat jellemzem, majd az első világháborút követő zűravaros éveket, melynek során vizsgálom a törvényhozás második kamarájának megújítását befolyásoló körülményeket, annak előzményeit. A továbbiakban tagságának szociológiai jellemzőit, kiválasztásuk rendszerét mutatom be. A legkülönbözőbb társadalmi csoportok képviseltették magukat a felsőházban. Számos esetben alakultak ki érdekellentétek, mint például agrárius és merkantil vonalon. Fontos kérdés, hogy a honatyáknak sikerült–e az általuk képviselt társadalmi csoportok érdekeit hatékonyan védelmezni és hangsúlyozni. A Horthy-kor felsőházának működését több szakaszra lehet bontani abban a tekintetben, hogy az egyes időszakokban milyen funkciói rajzolódtak ki a legélesebben. Elsősorban arra keresem a választ, hogy ezek a funkciók milyen célt szolgáltak, valamint mi hívta őket életre. A dolgozatom második felében jellemzem a felsőháznak az egymást követő kormányok idején betöltött szerepét, az akkori geopolitikai helyzet hatásait. Végezetül összegzem a felsőház Horthy–korban betöltött szerepét.