Biszex kukoricamoly (Ostrinia nubilalis, Hübner 1796) csalétek méhekkel szembeni hatékonyságát csökkentő partner vegyületek vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzarukán, István
dc.contributor.advisorNagy, Antal
dc.contributor.authorJustyák, Anett
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2018-12-03T10:37:35Z
dc.date.available2018-12-03T10:37:35Z
dc.date.created2018
dc.description.abstractA kukoricamoly növényvédelmi előrejelzésében az elmúlt években egy a faj nőstényeit és hímjeit egyaránt vonzó biszex csalétek kifejlesztésével nagy előrelépés történt. A csalétek hátránya azonban az, hogy hasznos szervezeteket, például házi méheket is csalogat, ami korlátozhatja a csapdák használhatóságát kaptárak és méhlegelők közelében. Az MTA ATK- és a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézeteinek kísérletsorozatába kapcsolódva vizsgálatom célja, olyan partner vegyület megtalálása volt, ami a hasznos beporzó szervezeteket képesek távol tartani a csapdáktól, úgy, hogy közben nem csökkenti a célfaj fogásait. A kísérletemet Miskolc közelében, Dusnokpusztán végeztem. Az alap csalétek mellett az ahhoz adott 8 vegyület ötféle kezelésbe kevert elegyének hatását vizsgáltam CSALOMON® VARL+ típusú csapdákkal, üres kontroll mellett, kezelésenként öt ismétlésben. A csapdákat egymástól 10 méterre fejmagasságban helyeztem ki kukoricatábla szegélyén. A csapdákat 2017. június 2. és szeptember 2. között hetente kétszer ürítettem. A csalétkeket 4 hetente cseréltem. Az értékelésbe a célfajokon (kukoricamoly, házi méh) túl egyéb méheket és a növényvédelmi szempontból fontos nagyobb egyedszámban fogott fajokat is bevontam. A kísérletben közel 2000 rovar került befogásra, amiből 247 kukoricamoly, 129 pedig házi méh volt. A legnagyobb egyedszámban csalánmolyt (Haritala ruralis) fogtam, de az egyéb méhfajok összesített száma is meghaladta a célfaj egyedszámát. Az alap csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonyságát sikerült megerősíteni. Az öt tesztelt elegy közül egy növelte, míg négy számszerűen csökkentette az alapelegy házi méh fogásait, a hatás azonban csak az oktanal + dekanal (1:2) elegy esetén volt szignifikáns. Sajnos ez a riasztó hatás a poszméhek és az egyéb méhek esetén nem volt igazolható. Az egyéb méheket a 6-methyl15-hepten-2-one + 2-ethyl hexyllamine (1:1) elegye taszította jelentős mértékben. A két említett elegy a kukoricamoly fogások értékelését zavaró csalánevő tűzmoly esetén is gátló hatású volt. Sajnos a két említett elegy méhtaszító hatása a gyakorlatban nem érvényesíthető, mivel mindkettő jelentősen csökkentette az alapelegy célfajjal, azaz a kukoricamollyal szembeni hatékonyságát is. Bár eredményeim döntően negatívak voltak reményeim szerint hozzájárulnak a további kutatások irányának kijelöléshez, és érdemben segítik egy méhkímélő, hatékony kukoricamoly csapda fejlesztését.hu_HU
dc.description.courseNövényorvoshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent40hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/259824
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkukoricamolyhu_HU
dc.subjectnövényvédelemhu_HU
dc.subjectbiszex csapdahu_HU
dc.subjectelőrejelzéshu_HU
dc.subjectházi méhhu_HU
dc.subjectintegrált növényvédelemhu_HU
dc.subjectcsalétekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelemhu_HU
dc.titleBiszex kukoricamoly (Ostrinia nubilalis, Hübner 1796) csalétek méhekkel szembeni hatékonyságát csökkentő partner vegyületek vizsgálatahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)