Dolgozatomban kollégista lányok tárgyakhoz való viszonyulásán keresztül szeretném szemléltetni, hogy a fogyasztói társadalom nem arctalan fogyasztókból épül fel. A fogyasztói társadalmon belül van ugyan egy minden egyénre jellemző domináns viszony a tárgyakhoz, de ezen belül többféle viszonyulás lehetséges. Minden egyen szamara más jelentéseket hordozhat magában egy-egy tárgy. A tárgyakhoz való hozzáállásban előforduló különbségek érzékeltetésének céljából a kollégista lányokat 4 nagy csoportba osztottam. Az interjúalanyok tárgyak iránt tanúsított viselkedése, a saját tárgyaikról való beszédmód a rendszerezés alapja. A vizsgálat során a tárgyaktól nem távolítottam el a kontextust, figyelembe vettem, hogy a kollégista lányok hogyan értelmezik saját tárgyaik jelentését. Az embert körülvevő tárgyak kulturális jelentéseket hordoznak magukban. A saját tárgyakkal a kollégisták saját világának egy darabja kerül a kollégistával a kollégiumi szobába. Így a tárgyak kontextusa megváltozik, de a rendező elv változatlan marad. A diákok kollégiumba hozott tárgyain keresztül betekintést nyerhetünk tulajdonosaik világképére és életmódjára. Az otthonosság érzete sok esetben összefügg a személyes tárgyak jelenlétével vagy hiányával. A tárgyak mennyiségére hatással lehet a kollégista lakhelye és a kollégium közötti távolság, de az otthonosság kérdésében nem a tárgyak mennyisége a döntő. A kollégiumi szobában jelenlevő tárgyak mennyiséget a kollégista lányok tárgyakhoz való viszonyulása határozza meg. A kollégiumi szobákban levő tárgyakhoz ugyanakkor erős érzelmi kötődés mellett gyakran transzcendens érték is kapcsolódhat.