A gondnokság alá helyezés szabályai és bírói gyakorlat elemzése

Abstract

Polgári ügyszakos bíró jegyzőkönyvvezetőjeként nap mint nap találkozok gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos eljárásokkal. Tapasztalom, látom, érzékelem azokat a nehézségeket, amik mind a bírókat és mind pedig minket, bírók mellett lévő jegyzőkönyvvezetőket kihívások elé állítanak. Laikus szemlélőként sokszor az emberek nem tudják mi a gondnokság alá helyezés, milyen fajtái vannak, milyen előnyökkel, hátrányokkal jár. Azok a jogszabályok, amiket a gondnoksági perek folyamán alkalmaznak a bíróságok nem kiforrottak, számos helyen csiszolásra, esetleges módosításra szorulnak. A bírói gyakorlat a jogszabályok elemzésére, értelmezésére épül, így, ha ezek a jogszabályok nem adnak kellő támpontot különböző jogesetekre akkor a bírók gyakorlata nem lesz egységes. Az egységes bírói jogalkalmazás alkotmányos érték, amely olyan általánosabb elvek megvalósulását szolgálja, mint például az egyenlőség vagy a jogbiztonság. Egy sikertelen elővezetés, egy nem kommunikáló alperes éppen elég ahhoz, hogy az eljárás elhúzódjon, a bíró saját tapasztalatára hagyatkozzon, mivel a jogszabály egyik esetre sem ad megoldást. Minden eset más, minden ember más, még is többször fordulnak elő ugyan azok a problémák. Kutatásom során szeretném bemutatni azokat a problémákat, jogszabályi hibákat, amik kiküszöbölésével csökkenne a gondnoksági perek elhúzódása, megvalósulhatna az anyagi pervezetés könnyebbsége és a perek költséghatékonysága. Betekintést szeretnék nyújtani mind a bírók szemszögéből, mind pedig ügyviteli oldalról a gondnoksági perekbe és azok nehézségeibe, illetőleg megdönteni vagy alátámasztani azon állítást, hogy a gondnoksági perek statisztika növelő eljárások.