Az ókori nők társadalmi helyzete, a velük kapcsolatos kérdések eddig is jelentős figyelmet kaptak a kutatásban,1 ám a magyar irodalomban viszonylag kevés olyan mű található, amely részletesebben és hosszabban taglalná a nők, a vagyon és a pénzügyek kapcsolatát. Emiatt javarészt angol nyelvű szakirodalomra támaszkodtam, amikor Róma legmeghatározóbb nőalakjainak a gazdasághoz kötődő tevékenységét kutattam. A szakdolgozatom tartalmának megtervezésekor kézenfekvő feladatnak tűnt tehát, hogy megkíséreljem összekapcsolni a két - egymástól első hangzásra távol álló – témát, és megtudjam, hogy milyen mértékben járulhattak hozzá az ókori nők a lakóterületük gazdaságának egészéhez. Ehhez elengedhetetlen a nők elhelyezése a társadalomban, hogy általános képet kapjunk az életükről, és arról, hogyan kerülhettek olyan pozícióba, hogy többek között a pénzügyekkel is foglalkozhassanak, a ház körüli teendők elvégzése mellett. Köztudott, hogy a különböző tisztségek és hivatalok túlnyomó részét férfiak viselték, nem csupán az ókorban, de az elkövetkező évszázadokban is. Ez a társadalmi jelenség jellemző volt a Földközi-tenger környékén élő népekre, görögökre és rómaiakra egyaránt. A hagyományos narratívában a háztartással kapcsolatos feladatok ellátását és a gyermekek nevelését sorolták a nők feladatai közé. Ahogyan az köztudott, a társadalom a családanyákat kizárólag a családdal kapcsolatos döntések meghozatalában tartotta kompetensnek, azon kívül nem szólhattak bele más ügyekbe. Már fiatalkoruktól fogva elnyomásban éltek, így nem meglepő, hogy csak fokozatosan engedték őket a jogi, gazdasági és más ügyekhez hozzáférni.