A disztrakciós oszteogenezis (callus distractio, callotasis, osteodistractio) egy olyan eljárás, melynek során egymástól szeparált csontszegmensek között fokozatosan alkalmazott húzóerő hatására új csont képződik. A disztrakciós oszteogenezis egy alternatív megközelítést jelent a kraniofaciális deformitások korrekcióját illetően; jelentőségét az eljárás e régió csontozatán való alkalmazásának az elmúlt 20 év során végbemenő drámai mértékű növekedése is alátámasztja. A maxillofaciális sebészetben a disztrakciós oszteogenezis indikációját számos deformitás és állapot képezheti: kongenitális malformációk, fejlődési rendellenességek, bakteriális és virális infekciók illetve trauma által okozott defektusok kezelésében és tumorok eltávolítását követő állapotok helyreállításában bír kiemelkedő jelentőséggel. A disztrakciós oszteogenezis mértékének határai, hosszútávú következményei, a növekedésre, a fogak előtörésére és vándorlására kifejtett hatásai jelenleg nem teljes mértékben tisztázottak, illetve a regenerátum hosszútávú stabilitásának pontos megítélésére sem áll még rendelkezésre kellő mennyiségű szakirodalmi adat; éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bírnak az oszteodisztrakció témájában jelenleg is folyamatban lévő és a későbbiekben kivitelezendő kutatások.