A mezőgazdasági termékek jellemzője, hogy az áru egy adott időpontban jelenik meg egyben, ezért a felvásárló/felhasználó szempontjából fontos kérdés, mennyit és mikor érdemes vásárolni, valamint a termelő szemszögéből nézve mennyit és mikor adjon el. A termelők nagyon sokszor kényszerpályán vannak, mert nem rendelkeznek megfelelő tárolókapacitással és/vagy forgóeszközhiányban szenvednek. Ezért a felvásárlás szempontjából vizsgálom a lehetséges alternatívákat. Dolgozatomban egy 900 t/hó kapacitású modell malomüzemet vizsgálok statisztikai, operációkutatási és pénzügyi modellt felhasználva. A minta-malomüzem búzalisztet állít elő, ezért dolgozatom első részében a búzaágazat jelentőségét mutatom be a magyar mezőgazdaságon belül, majd az EOQ (economic order quantity) modellel a készletezési költségek minimalizálásának klasszikus feltételeit figyelembe véve meghatároztam az előbb említett mintaüzemben az optimális tételnagyságot. Figyelembe kell azonban venni a számítások során azt a tényt, hogy a különböző időszakokban történt beszerzések különböző áron történnek, ezért a búza felvásárlási árainak alakulását is elemzem analitikus trendszámítás, valamint a szezonális eltérések és szezonindexek segítségével, hiszen a dolgozat későbbi részében a különböző időszakokra jellemző árakat felhasználva határozom meg a módosított optimális tételnagyságot. Az előrejelzett árakat Excel számolótáblában elkészített pénzügyi modellbe építettem. A különböző nagyságrendű vásárlások más-más forgóeszköz mennyiségeket igényelnek, ezért az így kapott alternatív lehetőségeket más befektetési variánsokkal versenyeztetem egy LP modellen belül.