Az eltérő népesítési sűrűsség és etetési időpont hatása a harcsa ivadék termelési paramétereire
| dc.contributor.advisor | Fehér, Milán | |
| dc.contributor.author | Hetényi, Zoltán László | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | |
| dc.date.accessioned | 2024-01-08T13:02:02Z | |
| dc.date.available | 2024-01-08T13:02:02Z | |
| dc.date.created | 2023-10-19 | |
| dc.description.abstract | A halászat egykorú az emberiséggel, nem is csoda, hogy megszámlálhatatlan generáció nőtt fel az évezredek során halhúst fogyasztva. Köztudott, hogy a halhús, mint állati fehérje, az egyik legértékesebb, és legegészségesebb tápanyagforrás a világon, ennek ellenére a hazai halfogyasztás alacsony szintű. A világ népesség növekedését tekintve ugyanakkor, az egyik, ha nem az egyetlen megoldás lehetne az élelmezésbiztonság fenntartásában. Ennek a problémának a kiküszöbölésében segíthet őshonos halfajunk, a harcsa (Silurus glanis L.) Napjainkban is csak elenyésző mértékben vesz részt a tógazdaságok népesítési szerkezetében, pedig intenzív feltételek mellett rendkívül jó testtömeggyarapodásra képes, ami jelentős gazdasági előnyt jelent a többi tenyésztett halfajhoz viszonyítva. A halak tenyésztéséhez elengedhetetlen az állomány hatékony, mesterséges szaporítása és a megfelelő genetikai alap biztosítása. Az előállított lárvákat nevelni és szakszerűen takarmányozni kell a megfelelő testtömeggyarapodás eléréséhez, valamint a megfelelő mértékű genetikai előrehaladás biztosításához. A nevelés során történő elhullásokat minimalizálni kell, és a genetikai potenciált ki kell használni. A halfaj intenzív rendszerben történő nevelése során fontos szempont a népesítési sűrűség, mely kihat a populáción belüli kannibalizmusra és ezáltal a megmaradásra is. Mivel a harcsa éjjeli ragadozó, mesterséges körülmények között a takarmányozási időpont helyes megválasztása szintén kiemelt jelentőséggel bír. Ezeknek a tartási és takarmányozási tényezőknek a vizsgálatát végeztük el a DE MÉK Halbiológiai laboratóriumában. A 14 napos kísérletben a mesterséges szaporításból származó harcsa ivadékok esetében elemeztük a 2 tényező (népesítés x takarmányozás) hatását. Az akváriumi modellrendszerben 4 különböző beállítást alkalmaztunk, egyenként 3-3 ismétlésben. A vizsgálat során nyomon követtük a legfontosabb termelési paraméterek alakulását, az eredmények matematikai értékelése kéttényezős varianciaanalízis segítségével történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a népesítési sűrűség szignifikáns hatással volt a megmaradásra, a végső testtömegre és a takarmányhasznosításra. A napszakok vonatkozásában a nappali takarmányozás bizonyult kedvezőbbnek, ami ellentmond az előzetes hipotézisünknek. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az alacsonyabb népesítési sűrűség és a nappali takarmányozás alkalmazásával hatékonyabb termelési paraméterek érhetők el, ezáltal a harcsaivadék intenzív nevelése során a termelők nagyobb hozammal számolhatnak, megfelelő tartástechnológiai feltételek és genetikai háttér alkalmazása mellett. | |
| dc.description.corrector | KE | |
| dc.description.course | állattenyésztő mérnöki MSc | |
| dc.description.degree | MSc/MA | |
| dc.format.extent | 48 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/364551 | |
| dc.language.iso | hu | |
| dc.rights.access | Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében. | |
| dc.subject | harcsa | |
| dc.subject | napszak | |
| dc.subject | népesítés | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | |
| dc.title | Az eltérő népesítési sűrűsség és etetési időpont hatása a harcsa ivadék termelési paramétereire |