Debrecenben telelő vetési varjak (Corvus frugilegus) térbeli és időbeli mozgalmai
| dc.contributor.advisor | Juhász, Lajos | |
| dc.contributor.author | Veszelinov, Ottó | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-05-25T07:02:57Z | |
| dc.date.available | 2012-05-25T07:02:57Z | |
| dc.date.created | 2012 | |
| dc.date.issued | 2012-05-25T07:02:57Z | |
| dc.description.abstract | Jelen dolgozat célja feltárni a Debrecenben telelő vetési varjak időbeli és térbeli mozgalmait 3 téli időszak adatai alapján. Vizsgáltuk, hogy ősszel mikor érkeznek, illetve tavasszal meddig maradnak itt, ezen időszakon belül hogyan változik a telelő állomány létszáma. Felderítettük, hogy napközben mennyi időt töltenek táplálkozással, reggel mikor távoznak és este mikor érkeznek vissza a tényleges éjszakázó helyre a madarak. Ezen túlmenően a vizsgálatokkal megpróbáltuk feltárni azt is, hogy a Debrecenben telelő, itt éjszakázó varjak napközben hol táplálkoznak, milyen messze járnak el az éjszakázó helytől, s végül mely települések kül- és belterületeit részesítik előnyben táplálkozás szempontjából. Megpróbáltunk választ keresni továbbá arra a kérdésre, hogy az esti behúzás mennyi időt vesz igénybe, mitől függ az esti behúzás időszükséglete, s ennek során egyből a táplálkozó területekről a tényleges éjszakázóhelyekre repülnek a madarak, vagy menetközben megállnak valahol. Bemutatásra kerültek továbbá a vizsgálati időszak 3 telén a varjak által használt átmeneti gyülekezőhelyek, illetve konkrét éjszakázó helyeik. A három legjelentősebb csatorna, egyben táplálkozási útvonal a felmérési eredmények értékelése alapján a DNy-i, a D-i és az ÉK-i. Ezeken kívül az ÉNy-i csatorna eredményei mutatnak még jelentős példányszámokat. A K-i és Ny-i csatornák példányszámai alacsonyak voltak, illetve több esetben nem is funkcionáltak. Összességében elmondható, hogy a Debrecenben telelő vetési varjak napközben 15-20 km-re távolodnak el a tényleges éjszakázóhelytől táplálék után kutatva a szélrózsa minden irányába. A szántóföldek csupán a telet megelőző őszi mezőgazdasági tevékenységek időszakában és a tavaszi munkálatok megkezdését követően jelentenek fő táplálékbázist madarainknak, ilyenkor nagy csapatok követik a munkagépeket, így ezek a területek ilyenkor kiemelt jelentőségűek. A gyepek, legelők, kivett területek (pl. gátak) a nagy hóborítás kivételével állandó élelemforrást biztosítanak. A belterületek, kertségek illetve a szeméttelep pedig a fagyos, tartós hóborítással jellemezhető napokon jelentenek vésztartalékot, ezekben az időkben a felsorolt területek eltartó képessége felerősödik, bár fagymentes napokon is jelentős táplálékbázist képviselnek. | hu_HU |
| dc.description.course | Természetvédelmi mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 47 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/129343 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | vetési varjú | hu_HU |
| dc.subject | Debrecen | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Állatélettan | hu_HU |
| dc.title | Debrecenben telelő vetési varjak (Corvus frugilegus) térbeli és időbeli mozgalmai | hu_HU |