Vaszkuláris markerek vizsgálata szisztémás lupus erythematosusban és katasztrófa antifoszfolipid szindrómában

Diószegi , Ágnes

Vaszkuláris markerek vizsgálata szisztémás lupus erythematosusban és katasztrófa antifoszfolipid szindrómában

dc.contributor.advisor	Tarr, Tünde
dc.contributor.author	Diószegi , Ágnes
dc.contributor.authorvariant	Diószegi, Ágnes
dc.contributor.department	Petrányi Gyula Klinikai immunológiai és allergológiai doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
dc.date.accessioned	2023-11-20T14:48:46Z
dc.date.available	2023-11-20T14:48:46Z
dc.date.created	2023
dc.date.defended	2023-12-12
dc.description.abstract	Az SLE jelentős kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással jár. Az SLE-ben észlelhető akcelerált ateroszklerózis folyamatáért a tradícionális és SLE specifikus kockázati tényezőkön kívül egy komplex immuno-inflammatorikus folyamat felelős. Az ateroszklerózis folymatában jól ismert az LDL-C szerepe, de kevesebb ismerettel rendelkezünk a trigliceridben gazdag lipoproteinek szerepéről. A szubklinikus ateroszklerózis jellemzésére non-invazív képalkotó tehnikák alkalmasak. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a cIMT szignifikánsan magasabb SLE-s betegekben, illetve történtek vizsgálatok endotél diszfunkciót jellemző FMD-vel is. Több kutatócsoport eredménye alátámasztotta, hogy SLE-s betegpopulációban szignifikánsan magasabb az artériás stiffnest jellemző augmentációs index és pulzushullámterjedési sebesség. Vizsgálatunk egyediségét az adja, hogy egyszerre vizsgáltuk a szubklinikus ateroszklerózist képalkotó eszközökkel, valamint a betegek lipidprofilját és immuno-inflammatorikus markereit. Vizsgálatunkba 51 aktív SLE-s beteget és 41 korban, nemben illesztett kontroll személyt vontunk be. Az SLE diagnózisának a felállításához a korábban érvényes a SLICC/ACR 2012-es kritériumokat használtuk, vizsgálatba történő bevonáskor beteginket az aktuálisan érvényben lévő EULAR/ACR 2019-es kritériumai alapján reklasszifikáltuk. A betegség aktivitását az SLEDAI segítségével határoztuk meg. Kizárási kritérium az aktív lupus nefritisz, korábban lezajlott major kardiovaszkuláris betegség vagy terhesség volt. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett (vérkép, máj és vesefunkció, CRP) IL-6 és antitest profil meghatározás történt. Lipidparamétereiket Lipoprint gélelektroforézis segítségével vizsgáltuk. Emellett FMD, cIMT, Aix és PWV meghatározás is történt. Eredményeinket tekintve kiemelhető, hogy az aktív SLE-s és a korban és nemben illeszett kontrollcsoport között a tradícionális kardiovaszkuláris rizikótényezőket tekintve nem volt szignifikáns különbség. A gyulladásos markerek (CRP, IL-6) szintje szignifikánsan magasabb volt az SLE-s betegpopulációban a kontroll csoporthoz viszonyítva. A lipidparamétereket tekintve az SLE-s betegekben szignifikánsan alacsonyabb HDL szintet és szignifikánsan magasabb Tg, ApoA1 és ApoB szintet találtunk. Az SLE-s betegek Aix értéke szignifikánsan korrelált a VLDL, IDL-B és IDL -C szubfrakciókkal. Enyhe, de szignifikáns pozitív korreláció volt kimutatható az Aix és az LDL-1, a Tg, az összkoleszterin és az ApoB100 szint között az SLE-sekben. A PWV esetében is szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a Tg, a VLDL, az IDL-C, az IDL-B és a LDL-1 szubfrakciók között. Az FMD tekintetében az SLE-s betegcsoportban szignifikáns negatív korrelációt találtunk a CRP, a Tg, az LDL-C, az ApoB100, a VLDL és a LDL-2 szubfrakció között. A cIMT szignifikáns negatív korrelációt mutatott a betegség aktivitást jellemző C4 szintekkel SLE-sekben. Az alacsony betegség aktivitású SLEDAI csoportban azt találtuk, hogy a C4 szint szignifikánsan magasabb volt, míg az ApoB100 és a cIMT szignifikánsan alacsonyabb volt. Eredményeink alátámasztják az SLE-hez asszociált lipideltérések és gyulladásos folyamatok szerepét a korai érelmeszesedés kialakulásában, valamint felhívják a figyelmet a képalkotó módszerek, ezen belül a striffness paraméterek meghatározásának fontosságára. Az SLE gyakran társul APS-sel. A CAPS az APS egy ritka, potenciálisan életveszélyes megjelenési formája, mely kialakulásában az esetek döntő részében valamilyen precipitáló tényező szerepe mutatható ki. A diagnózis felállításának egyik feltétele a nagy ér okklúzió igazolása mellett a szövettanilag igazolt kisér okklúzió, a trombotikus microangiopatia leírása. Esetismertetésünk nyomán elsők között publikáltuk a rituximab kezelés hatékonyságát akut vesekárosodással szövődött CAPS esetében. Immunhisztokémiai módszerrel támasztottuk alá az intrarenális T- és B limfocita akkumulációt, valamint a komplement aktivációt, mely bizonyítja a rituximab kezelés hatékonyságát és megerősíti, hogy helye van a CAPS kezelésében.
dc.description.abstract	SLE is associated with high cardiovascular morbidity and mortality. In addition to traditional and SLE-specific risk factors, a complex immuno-inflammatory process is responsible for the accelerated atherosclerosis in SLE. The role of LDL-C in the atherosclerosis pathway is well known, but less is known about the role of triglyceride-rich lipoproteins. Non-invasive imaging techniques are suitable for the characterisation of subclinical atherosclerosis. Previous studies have shown that cIMT is significantly higher in patients with SLE, and studies have also been performed with FMD characterizing endothelial dysfunction. The results of previous studies have confirmed that the augmentation index and pulse wave velocity are significantly higher in the SLE patients. This is the first study evaluating vascular diagnostic tests, lipid and lipoprotein subfraction profile and immuno-inflammatory markers of the SLE patients. We have enrolled 51 active patients with SLE and 41 age- and sex-matched controls. To establish SLE diagnose, SLICC/ACR 2012 criteria was used, and reclassification has been taken according to the currently valid EULAR/ACR 2019 criteria. Exclusion criteria were active lupus nephritis, previous major cardiovascular disease or pregnancy. In addition to routine laboratory investigations (blood count, liver and kidney function, CRP), IL-6 and antibody profile were performed. Their lipid parameters were assessed by Lipoprint gelelectrophoresis. In addition, FMD, cIMT, Aix and PWV were determined. Our results showed that there was no significant difference in traditional cardiovascular risk factors between the age- and sex-matched control group and the SLE group. Inflammatory markers (CRP, IL-6) were significantly higher in the SLE patient population compared to the control group. In terms of lipid parameters, significantly lower HDL-C level and significantly higher Tg, ApoA1 and ApoB levels were found in patients with SLE. Aix positively correlated with VLDL, IDL-C and IDL-B subfractions in subjects with SLE. Marginally but significant positive correlation was detected between Aix and LDL-1, Tg, total cholesterol and ApoB100 levels in SLE patients. For PWV, a significant positive correlation was also found between Tg, VLDL, IDL-C, IDL-B and LDL-1 subfractions. As for FMD, a significant negative correlation was found between CRP, Tg, LDL-C, ApoB100, VLDL and LDL-2 subfractions in the SLE patient group. cIMT showed a significant negative correlation with C4 levels, a marker of disease activity in SLE patients. In the low disease activity SLEDAI group, we found that C4 levels were significantly higher, whereas ApoB100 and cIMT were significantly lower. Our results demonstrate the possible role of SLE-associated lipid abnormalities and imflammatory processes in early atherogenesis and underline the importance of vascular parameter measurement, especially the determination of arterial stiffness parameters in SLE patients. SLE is often associated with APS. CAPS is a rare, potentially life-threatening subset of APS. Usually a precipitating factor can be detected in the patomechanism of CAPS. One of the diagnostic criteria is the demonstration of histologically proven small vessel occlusion, the thrombotic microangiopathy. We were among the firsts to publish the efficacy of rituximab treatment in CAPS complicated by acute kidney injury. Immunohistochemical evidence of intrarenal T- and B-lymphocyte accumulation and complement activation demonstrates the efficacy of rituximab treatment and confirms its place in the treatment of CAPS.
dc.format.extent	92 oldal
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/360963
dc.language.iso	hu
dc.subject	szisztémás lupus erythematosus, vaszkuláris markerek, trigliceridben gazdag lipoproteinek, katasztrófális antifoszfolipid szindróma, rituximab
dc.subject	systemic lupus erythematosus, vascular markers, trigliceride-rich lipoproteins, catastrophic antiphospholipid syndrome, rituximab
dc.subject.discipline	Klinikai orvostudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Orvostudományok	hu
dc.title	Vaszkuláris markerek vizsgálata szisztémás lupus erythematosusban és katasztrófa antifoszfolipid szindrómában
dc.title.translated	Evaluation of vascular markers in systemic lupus erythematosus and catastrophic antiphospholipid syndrome