Dolgozatom célja tehát a Hortobágyi Lovasnapok objektívabb, kutatói szemszögből való vizsgálata. Kutatásom azon hipotézis feltárásából indult, mely szerint a szocialista államberendezkedés által létrehozott állami gazdaságok pozitív hatással voltak a magyar lovassport fejlődésére, miáltal nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket tudtak elérni. Minden lovas szakágban (díjugratás, díjlovaglás, lovastusa és fogathajtás) megmérettették magukat a magyar lovasok egyéni és csapat szinten, Európa és világbajnokságokon, még az Olimpián is egészen 2002-ig. A Hortobágyi Lovasnapok nem csak és kizárólag a lovassportról szólt, ahogy már korábban említettem az elindulásától kezdve, sőt előtte a Debreceni Lovasnapokon és egyéb lovasparádékon is felvonultatták a “népi hagyományokhoz” köthető táncokat. Tehát minden évben volt folklórműsor, amit a debreceni néptáncegyüttesek biztosítottak. Dolgozatomban tehát fontosnak tartom a Hortobágyhoz kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat is ismertetni, mivel ezek is szerves részét képezték a Hortobágyi Lovasnapok bemutatóinak. Továbbá ennek is köszönhető, hogy a Garai, Ventel, Blága, Kordás, Bordás, Szilvási családok pásztordinasztiának számítanak napjainkban. Apáról fiúra öröklődik jelenleg is az évszázados múltra visszatekintő mesterségek tudásbázisa.