Különböző genotípusú kukoricahibridek vízleadó-képességének vizsgálata

Abstract

A búza és a rizs után a kukorica a Föld legelterjedtebb kultúrnövénye. Vetésterülete 140 millió hektár körüli, de folyamatosan növekszik.A hazai kukoricatermesztés biológiai háttere kedvező, a minősített hibridek száma 363.A mai jövedelemközpontú szemléletben fontos gazdasági tényező a kukoricatermesztés szempontjából a szárítási költség. A vizsgálatok eredményei alapján a beltenyésztett vonalakat vízleadó képességük szerint három fő kategóriába soroltuk. Az első kategóriába a 10-14 % szemnedvesség-tartalomig leszáradó szemterméssel rendelkező vonalakat soroltuk, melyek gyors vízleadó képességűek. A második kategóriába tartoznak a közepes vízleadó képességgel rendelkező vonalak, melyek szemnedvesség-tartalom értékei 16-22 %-ot értek el. A harmadik kategóriába sorolhatók a lassú vízleadó képességgel rendelkező vonalak, melyek szemnedvesség-tartalma még mindig magas volt, 24-30 % értékeket értek el, amikor az állományok növényei nagyrészt már leszáradtak a szeptember 17-ei utolsó mintavétel során.