Különböző genotípusú kukoricahibridek vízleadó-képességének vizsgálata
| dc.contributor.advisor | Tóth, Szilárd | |
| dc.contributor.author | Bolyki, Eszter | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-11-19T08:51:21Z | |
| dc.date.available | 2012-11-19T08:51:21Z | |
| dc.date.created | 2012-10-19 | |
| dc.date.issued | 2012-11-19T08:51:21Z | |
| dc.description.abstract | A búza és a rizs után a kukorica a Föld legelterjedtebb kultúrnövénye. Vetésterülete 140 millió hektár körüli, de folyamatosan növekszik.A hazai kukoricatermesztés biológiai háttere kedvező, a minősített hibridek száma 363.A mai jövedelemközpontú szemléletben fontos gazdasági tényező a kukoricatermesztés szempontjából a szárítási költség. A vizsgálatok eredményei alapján a beltenyésztett vonalakat vízleadó képességük szerint három fő kategóriába soroltuk. Az első kategóriába a 10-14 % szemnedvesség-tartalomig leszáradó szemterméssel rendelkező vonalakat soroltuk, melyek gyors vízleadó képességűek. A második kategóriába tartoznak a közepes vízleadó képességgel rendelkező vonalak, melyek szemnedvesség-tartalom értékei 16-22 %-ot értek el. A harmadik kategóriába sorolhatók a lassú vízleadó képességgel rendelkező vonalak, melyek szemnedvesség-tartalma még mindig magas volt, 24-30 % értékeket értek el, amikor az állományok növényei nagyrészt már leszáradtak a szeptember 17-ei utolsó mintavétel során. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 32 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/151324 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | vízleadó-képesség | hu_HU |
| dc.subject | kukorica | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Különböző genotípusú kukoricahibridek vízleadó-képességének vizsgálata | hu_HU |