Az erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozásökológiája és telelőhelyeinek vizsgálata egy vajdasági mintaterületen
| dc.contributor.advisor | Bihari, Zoltán | |
| dc.contributor.author | Sihelnik, József | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-05-14T07:58:59Z | |
| dc.date.available | 2012-05-14T07:58:59Z | |
| dc.date.created | 2012-05-06 | |
| dc.date.issued | 2012-05-14T07:58:59Z | |
| dc.description.abstract | Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfajunk, egész Európában elterjedt, kivéve a kontinens legészakibb vidékeit. Elterjedési területének északi részén vonuló, délebbre, így a Kárpát-medencében is állandó. Ennek következtében hazai állományához télen északabbról érkező telelők csatlakoznak. Az Alföld nagy részére jellemző, hogy télidőben kisebb-nagyobb telelő csapatok alakulnak ki településeken vagy azok környékén. Ez különösen jellemző a Vajdaságra (Szerbia), ahol a városok és falvak nagy részében található ilyen pihenőhely. Ezen telelőhelyeken néhány példánytól, több száz példányig alkothatnak nappalozó csapatokat. Az ilyen pihenőhelyeknél nagy mennyiségben gyűjthetők a baglyok köpetei, melyek elemzés után különböző vizsgálatokhoz használhatók fel. Ilyen lehet a kisemlősök előfordulása, valamint sűrűségük megállapítása, egyes rágcsálók gradációjának előrejelzése vagy a baglyok táplálkozásökológiai vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy folyamatos felméréssel és rendszeres köpetgyűjtéssel való táplálék-összetétel vizsgálata milyen eredményt adna az időjárási körülmények függvényében. Vizsgálataimat a vajdasági Topolya község területén végeztem, több mintavételi ponton a 2007/2008-as és 2008/2009-es tél idején. A Topolya város központjában található erdei fülesbagoly telelőhelyről első évben október és március között heti rendszerességgel történt a köpetek gyűjtése, míg a többi helyről túlnyomóan egy vagy két esetben. Következő évben november és március között havi szinten, úgy Topolyán, mint a közeli faiskolában. A baglyok táplálkozását a begyűjtött köpetek analízisével, valamint három számszerű jellemző, a köpetenkénti zsákmányállat-darabszám (PN), a köpetek átlagos biomassza tartalma (BEP) és a gerinces zsákmányállatok átlagos testtömege (MWVP) segítségével írtam le. A vizsgálat tárgyát képezte továbbá az eltérő területeken gyűjtött minták összehasonlítása és az azok közötti lehetséges különbségek megállapítása. Ezen kívül lényeges a begyűjtött mintákból előkerült madárzsákmány faj és példányszáma is. Lényegében azt találtam, hogy a baglyok tápláléklistáján a leggyakoribb és legkönnyebben hozzájutható zsákmányállat szerepel legnagyobb számban, melyre a téli időjárás kihatással lehet. | hu_HU |
| dc.description.course | Természetvédelmi mérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 52 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/128903 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | köpetelemzés | hu_HU |
| dc.subject | táplálkozásökológia | hu_HU |
| dc.subject | telelőhely | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Ökológia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem | hu_HU |
| dc.title | Az erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozásökológiája és telelőhelyeinek vizsgálata egy vajdasági mintaterületen | hu_HU |