Magyarországon az anyajuhállomány az utóbbi időszakban folyamatos csökkenést mutat. 2008-ban már 999 ezer db-al 1 millió alá csökkent és 2009-ben ez a tendencia tovább folytatódik. Az ágazat a termelés visszaesése ellenére sem elhanyagolható az állattenyésztésben, sőt a nemzetgazdaságban sem, mivel az ágazaton belül működő vállalkozások nagy része kedvezőtlen gazdasági és természeti adottságú, azaz halmozottan hátrányos helyzetű térségekben működik. Ezekre a régiókra általában jellemző, hogy jelentős a munkanélküliség, nem folyik a térségben számottevő ipari tevékenység és a mezőgazdasági területek sem teszik lehetővé a versenyképes szántóföldi növénytermelést és az erre alapozott állattenyésztést. A hazai juhágazatban az élőbárány képviseli az exportált mennyiség döntő hányadát. A hazai juhágazat hústermékei elsősorban az olasz piacra kerülnek. Az élőbárány átlagsúlya 19-20 kg közötti. A piac az egyes időszakokban ettől magasabb átlagsúlyú termékeket keres, s ilyenkor alacsonyabb árat fizet a kisebb súlyú bárányokért. A magyar juhászok nagy része nem foglalkozik hízlalással, mert túl költségesnek tartják. Dolgozatomban a húsvéti értékesítési szezont figyelembe véve azt elemeztem, hogy a lehetséges piaci árakat figyelembe véve, melyik az az értékesítési tömeg, amelynél a legnagyobb jövedelem érhető el. Érzékenységvizsgálatot végeztem az értékesítési árak és a takarmányárak változását figyelembe véve. Az értékesítési árakat és a takarmányárakat sztochasztikus változóként értelmezve Monte Carlo szimulációval vizsgáltam a különböző variánsok kockázatát.