Dolgozatom célja a munkahelyi stressz hatásainak átfogó vizsgálata, különös tekintettel annak fizikai, pszichológiai és viselkedésbeli következményeire, valamint a különböző demográfiai és munkaköri tényezők által meghatározott stressz-szintek elemzésére. A kutatásom középpontjában a stresszforrások és az egészségi állapot kapcsolata állt, különös figyelemmel a munkahelyi stressz kezelésére szolgáló stratégiákra. A szakirodalmi áttekintésben bemutattam a stressz forrásait, mint a túlterhelés, a nem megfelelő munkakörnyezet és az igazságtalan bánásmód. Részletesen elemeztem a stressz fizikai (például szív- és érrendszeri betegségek), pszichológiai (szorongás, depresszió) és viselkedésbeli (teljesítménycsökkenés, munkahelyi hiányzás) hatásait. A generációk közötti eltérések is kiemelt szerepet kaptak, amelyek szerint az Y és Z generáció tagjai érzékenyebben reagálnak a stresszre, mint az X generáció. A kutatáshoz a COPSOQ II kérdőív rövidített változatát használtam, amelyet 112 fő töltött ki anonim módon. Az adatokat az IBM SPSS Statistics programmal elemeztem, amely lehetőséget adott leíró statisztikai elemzésekre, korrelációk vizsgálatára és varianciaanalízis (ANOVA) elvégzésére. Az ANOVA szignifikáns eredményei alapján Post-hoc elemzésekkel pontosítottam a különbségeket. A kutatás feltárta, hogy a stressz hatása különbözik nemek, életkorok, végzettségi szintek és családi állapotok szerint. Az eredmények szerint a munkavállalók egészségi állapota szoros összefüggést mutatott a munkahelyi stressz tényezőivel. Például az érzelmileg megterhelő munkakörnyezet rosszabb egészségértékeléssel társult, míg az igazságos bánásmód érzése javította az egészségre vonatkozó értékeléseket. A házas és elvált munkavállalók magasabb stressz-szintet mutattak, míg a vezetőség elismerésének hiánya és a munkahelyváltás gondolata negatívan befolyásolta az egészségi állapotot. Dolgozatom gyakorlati javaslatokat fogalmazott meg, például stresszkezelési tréningek, egészségmegőrző programok bevezetésére, valamint a vezetőségi kommunikáció és támogatás javítására. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a munkahelyi stressz megfelelő kezelése nemcsak az egyéni jóllétet, hanem a szervezeti hatékonyságot is növelheti.