Oltási módok és különböző alanyok összehasonlítása a görögdinnye oltvány előállításánál

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A dinnye oltása nem új keletű dolog ma már egy bevált módszer a termesztésben igaz, az oltott növények előállítása munkaerő igényes folyamat és magas fokú precizitást igényel viszont számos előnyt jelent az oltott növények használata a saját gyökerű növényekhez képest. A görögdinnye tökalanyra való oltása minimalizálhatja a problémákat a talaj által terjesztett betegségekkel szemben ilyen a Fuzáriumos hervadás, Verticilliumos hervadás, illetve a gyökér-fonálféreg által okozott fertőzést is könnyeben átvészeli a növény. Ezen kívül az oltás toleranciát biztosít a görögdinnye számára az abiotikus stresszorokkal szemben ideértve a szélsőséges hőmérsékletet, a talaj sótartalmát, a tápanyaghiányt, illetve a toxicitást. Napjainkban sokféle oltás módot alkalmaznak ilyen a, szikleveles oltás, centrális ékoltás és a nyelves párosítás és a szárba oltás. Hazánkban a szikleveles oltásmód, illetve a centrális ékoltás a legelterjedtebb. Az oltás sikerességét több tényező is befolyásolja, ami függ az oltó munkás kézügyességétől, az alany-nemes kombinációtól, illetve az oltókamra vagy inkubátor használatától, illetve a szakmai fegyelemtől. Méréseinkkel választ kívánunk adni arra, hogy melyik alany és oltási mód a leginkább kedvező az adott görögdinnye hibrid oltvány előállításánál és az oltást megelőzően milyen növényvédelmi kezeléseket végezzünk el, hogy a legnagyobb arányú oltvány kihozatalt érjük el. Két különböző interspecifikus alanyon vizsgáltuk az oltási módszereket. A Vitalley F1-en amely vastagabb szárának köszönhetően jobb olthatóság jellemez és erős gyökérzetének köszönhetően, a legsivárabb körülmények között is megállja a helyét a többi alanyhoz képest. E mellett rezisztens a dinnye kolletotriumos betegségére (Colletotrichum orbiculare race 1) és a fuzáriumos hervadásra (Fusarium oxysporum f. sp. niveum, Fusarium oxysporum f.sp. Melonis). A Shintosa Camelforce F1 kiemelkedő termés eredményeket produkáló alany hibrid amely rezisztens a fuzáriumos hervadásra (Fusarium oxysporum f. sp. niveum, Fusarium oxysporum f.sp. Melonis), a verticilliumos hervadásra (Verticillium dahliae) és a fuzáriumos hervadásra (Fusarium oxysporum f.sp. conglutinans).

Az oltás kétféleképpen történt, az első oltási módszer a hagyományos gyökérnélküli félszikleveles oltás, amely során a nemest a sziklevél alatt 45° szögben leválasztjuk a száráról majd az alanyt szintén 45° szögben metszettük le a hajtáscsúcsban, hogy az egyik sziklevél megmaradjon. Ezután a két metszésfelületet összeillesztése után oltócsipesszel fixáltuk. A másik oltási módszer a szárra oltás mely során az alany és a nemes szárát 45° szögben a sziklevél alatt elvágjuk, majd ezt oltó csipesszel rögzítjük. Ezt az oltási módszer még kísérleti stádiumban van mivel, ha sikerül így összeoltanunk az alanyt és a nemest nem kell többet gondolkodnunk a „vadalás” költségein. (A vadalás az a folyamat mely során a tök sziklevelét és esetleges hajtását vágjuk ki, hogy ne akadályozza a fejlődésben a nemest). Ez viszont időigényesebb és nagyobb precizitást igényel. Az oltást és az inkubációt megelőző napokban az alany és a nemes is kapott növényvédelmi kezelést mely során az inkubációban töltött napok kórokozók elleni védelmét szerettük volna garantálni. A nemesnél a permetezés időpontja az oltástól visszaszámítva 4-5. nap amikor az első igazi levél megjelent. Az alany permetezése szikleveles állapotban oltástól visszaszámolva 3-4. napon történt. A növényvédőszer melyet kijuttattunk, a Cidely Top volt (1 l/ha), amely a triazol, fenilacetamid hatóanyag családokból tevődik össze. A növényvédelmi kezelés szükségességét azért tartottuk fontosnak, mert az inkubációs térben a magas páratartalom hatására felszaporodhatnak olyan káros előszervezetek, melyek az oltás sikerességét befolyásolhatják. Az elvégzett kísérletek alapján kimondható, hogy a szikeleveles oltásmód és az azt megelőző Cidely Top-os növényvédelmi kezeléssel érhető el magasabb oltási eredmény, ami befolyásolja a nevelési időszak során kifejlődött ép, egészséges palánták számát is. A vizsgálat alanyok közül mind a Shintosa Camelforce F1 és a Vitalley F1 javasolható szikleveles oltásra. Száraik megfelelő vastagsága, egyöntetű kelése, pozitívum az oltás viszonylatában. A Vitalley F1 alany kiemelkedő eredményeket mutatott vizsgálataink során. A kezelés és oltás hatására 100%-os eredést biztosított az alany, mely a nevelési időszakban is fenn tudta tartani egészséges egyedeinek számát. E fajtánál kevesebb élettani és kórtani probléma jelentkezett a mérési időpontokban. Az oltott palántáinak mérete és leveleinek száma a legkedvezőbben alakult a vizsgált hibriddel és oltási módszerrel összevetve.

Ár–érték arányban is a javaslatunk az olcsóbb vetőmag komponensből álló Vitalley F1 alany használata oltást megelőző Cidely Top-os kezeléssel. A szárra oltás módszertanát és technológiáját további kísérletek alapján célszerű továbbfejleszteni, hogy a mérete és az eredési százaléka kedvezőbben alakuljon.

Leírás
Kulcsszavak
dinnye, görögdinnye, oltás, oltási módszerek
Forrás