A globalizáció okozta szociális-kohézió fellazulása, a társadalmi átalakulás, a koronavírus okozta járvány gazdaságba, oktatásba begyűrűző hatása, családok életében bekövetkezett változások, az értékek és életformák pluralizálódását, egymás mellett létezését hozta magával. Az iskola, illetve a pedagógusok által közvetített egészségfejlesztési értékrendszer, nem feltétlenül találkozik a családok által vallott egészségnevelési normákkal, egészségtudatos magatartásával.A téma aktualitását, indokoltságát mutatja, hogy napjaink társadalmában az iskola és pedagógusai egyre nagyobb kihívásokkal, összetett szerepelvárásokkal kerülnek szembe, ha nevelési-oktatási céljaikat minél nagyobb hatékonysággal, eredményességgel szeretnék megvalósítani. Napjainkban az oktatási-nevelési munkavégzést beárnyékolja a pandémia, hiszen két éve élünk a koronavírus járvánnyal annak hátrányos körülményeivel, gazdasági, társadalmi és negatív érzelmeket kiváltó lelki hatásaival. A járvány, az ezzel járó korlátozások fokozott érzelmi reakciókat váltanak ki a pedagógusokból és a gyerekekből egyaránt, ami már önmagában jelentős stresszforrásnak tekinthető, hiszen sok pedagógusnak és családjának komoly egzisztenciális nehézséggel kell szembenézni.