Napjaink integrált és biogazdálkodása törekedik egy fenntartható életet, fejlődést biztosítani az emberiség számára a mezőgazdasági termeléstől, az élelmiszeriparon át a fogyasztókig eljuttatva az élelmiszert. Mindkét termesztési mód előtérbe helyezi a környezetvédelem fontosságát. A vizsgálataim során célom volt megvizsgálni, hogy miként változnak a bio és integrált termesztéstechnológiában termesztett (többségében) zöldségnövények terméseredményei, tápelem-tartalmuk. A kísérlet terméseredményeinek ismeretében az alábbi megállapítások tehetők: Valamennyi termesztett növény termése a biotermesztésben volt kisebb az integráltéhoz viszonyítva. A legnagyobb különbséget a szántóföldi növényeknél, a szárazbabnál és a kukoricánál tapasztaltuk. A legkisebbet a vöröshagymánál mértük, ami csak kisebb terméscsökkenést mutatott a bio termesztés technológiában, az integrálthoz képest. A terméseredményeket a KSH 2014. évi adataival, országos termésátlag adatokkal hasonlítottam össze. A kísérlet növényeinek tápelem-tartalma elsősorban a növény fajától függött. A kísérlet növényeinek tápanyagtartalom változása termesztéstechnológiák (integrált vagy bio) szemszögéből megvizsgálva többnyire (néhány kivételtől eltekintve, mint a sárgarépa, zeller) nem különbözött jelentősen. Az az elgondolás, hogy a bio növényeknek rendre nagyobb beltartalmi értékei vannak, a kísérlet szerint nem teljesen igaz. Megállapítható tehát, hogy a biotermesztésben a kisebb termés nem feltétlenül párosul nagyobb tápanyagtartalommal.