Új irányvonalak elemzése a szakorvosképzés minőségbiztosításának területén
| dc.contributor.advisor | Dombrádi, Viktor | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.author | Sólyomné Dihen, Zsuzsanna Tímea | |
| dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponent | Bányai-Márton, Gábor | |
| dc.contributor.opponent | Kerékgyártó, Csilla | |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-06-24T09:27:29Z | |
| dc.date.available | 2021-06-24T09:27:29Z | |
| dc.date.created | 2021-04-29 | |
| dc.description.abstract | A szakorvosképzés Magyarországon az 1970-es években kapta meg első jogszabályi hátterét. A kezdetekben nem volt túl szoros keretek közé szorítva a szakképzés, a jelenleg érvényben lévő jogszabályokhoz képest pedig kijelenthetjük, hogy egy igazán sok teret engedő curriculumot kellett teljesítenie a jelölteknek. 2000-ben, az első nagy jogszabálycsomag megjelenése után, ez az állapot teljesen megfordult, így a jelöltek szigorú keretek között letöltött évek után váltak szakorvossá. Az ez időtájt megjelent jogszabályok az elmúlt 20 évben kisebb nagyobb változásokon mentek át, de azt a célt, melyet a jelenleg bevezetésre váró módosítások tartalmaznának egyik sem érte el. A Magyarországon folyó szakorvosképzés reformja sok-sok hónapnyi előkészület után 2019 év végére abba a fázisába került, hogy minden érvet pro-kontra megvizsgálva a 4 szakorvos képzéssel foglalkozó egyetem egyetértett abban, hogy a szakképzés átalakítása nem halasztható tovább. Mindennapi munkám során, mely nem kifejezetten a betegellátás területéhez kötődik, hiszen valójában a szakképzés koordinálását végzem, számos alkalommal tapasztalom, mennyire nem állja már meg az, az 5-10 évvel ezelőtt kigondolt szabályrendszer, ha úgy tetszik stratégia, mely jogszabályok útján a szakképzés lebonyolítását igyekszik keretek közé szorítani. Úgy gondolom, hogy ez minden szakképzésben részvevőnek, a jelölttől kezdve, a tutorokon át, a szakképzés rendszerének működéséért felelős adminisztratív munkaerőkig problémát okoz, a mérhetetlenül sok adminisztráció miatt, és természetesen a jogszabályban előírtak betartása/betartatása miatt is. A szakmai vezetők egyként álltak/állnak ki a reformok megvalósítása mellett, hiszen ahogy ez a dolgozatomban is bemutatásra került, egy sokkal egyszerűbb, ésszerűbb rendszer kidolgozását kezdték meg, mely sajnos a jelenleg is fennálló pandémia miatt egyenlőre parkoló pályára került. A szakmai vezetők és az egyetemi vezetők által javasolt változtatásokkal kapcsolatban az egyeztetések jelen pillanatban is folyamatban vannak de, mivel egy-egy rész megvalósításának tekintetében történtek már lépések, illetve más javaslatok tekintetében már gyakorlatilag csak a jogszabályi “megerősítés” hiányzik, úgy vélem megfelelő anyagot tudtam összegyűjteni ahhoz, hogy bemutathassam, milyen változtatások lehetnek hatással a jövőben tervezett szakorvosképzésre vonatkozóan. Dolgozatomban a minőségbiztosítás és fejlesztés értékeit szem előtt tartva igyekeztem bemutatni a szakképzés elmúlt 20 évében bekövetkezett kisebb nagyobb változásokat. Véleményem szerint ez azért szükséges, hogy párhuzamot vonva átevezhessünk arra a területre is, mely jelenleg elég ingoványos, de ha az általam bemutatásra került új, jól körülhatárolt, teljesíthetőbb rendszer bevezetésre kerül, a szakképzésben résztvevő jelöltek sokkal könnyebben fognak boldogulni a választott szakterületükön. Sajnos szakmai szemmel az olvasott, hallott, és a jelöltek által megfogalmazott problémákra nem tudok választ adni az ide nélkülözhetetlen orvos szakmai tudás nélkül. De, az laikusként is észlelhető, hogy a rendszer jelenlegi állapotában, sok átszervezésre okot adó problémát rejt. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: (a) Fontos, hogy szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a graduális képzés és a szakorvos képzés között ahhoz, hogy a szakterület választás a jelölt oldaláról magabiztosabb, jól átgondolt legyen. (b) A már képzésbe került jelölt megfelelő, a már szakképzésben letöltött idő után, önálló munkát végezhessen (ez jelen pillanatban szakorvosi felügyelet mellett történik), mellyel a szakorvosok leterheltsége csökkenne. (c) A szakképzés minőségének megőrzése érdekében „mérföldkövek” bevezetésére van szükség, mely megfelelő visszaigazolás a jelölt tudását illetően, mind a jelölt, mind a tutor részére és nem utolsó sorban elősegíti a szakvizsgára történő felkészülést is. (d) Ezzel egyidőben jelölti kompetenciákat szükséges megnevezni, illetve egy – egy letöltendő gyakorlat tekintetében a képzési idő rövidítése megoldás lehet az önálló tevékenység minél hamarabbi megkezdéséhez. | hu_HU |
| dc.description.course | egészségügyi menedzser | hu_HU |
| dc.description.courseact | levelező | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/312850 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | orvosképzés | hu_HU |
| dc.subject | szakorvosképzés | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
| dc.title | Új irányvonalak elemzése a szakorvosképzés minőségbiztosításának területén | hu_HU |