A dolgozatom a A DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában, 2010- ben, beállított tenyészedényes kísérlet eredményeit dolgozza fel. A vizsgálatokat pallagi humuszos homoktalajon (pH(H2O) 5,7), angolperje (Lolium perenne L.) növénnyel végeztük, műtrágya, Ca(NO3)2, és Bactofil® A10 kezelések hatását vizsgálva. A következő kémiai és mikrobiológiai paraméterek változásait dolgoztam fel, táblázatok illetve diagramm formájában jelenítve meg az adatokat: a talaj vizes- és KCl-os szuszpenzióban mért kémhatását, a hidrolitos aciditást, a könnyen felvehető tápanyagtartalmat – a nitrát-N, AL-P2O5, AL- K2O mennyiségét. A biológiai jellemzők közül az összes csíra -, a mikroszkópikus gombák számát, az aerob cellulózbontó baktériumok mennyiségét, a talaj CO2 termelését és a szacharáz enzim aktivitást mértük. A kíséletből megállapítható, hogy a talaj kémhatása szignifikánsan növekedett, a hidrolitos aciditás ezzel arányosan csökkent.Összességében a műtrágya hatékonyabbnak bizonyult a növekedések gyakoriságát és intenzitását tekintve. A felvehető tápanyagformák mennyisége szintén a Ca(NO3)2, hatására emelkedett jelentősebben. A mikroszkópius gombaszám, a cellulózbontó baktériumok-, a szacharáz enzim aktivitás, valamint a talaj CO2 termelése szignifikáns változásokat mutatott. Az összes csíraszám növekedését a biotrágya befolyásolta nagymértékben. A kezelések dózisainak hatékonyságát és a növekedések mértékét tekintve, a szacharáz enzim aktivitásban következett be a legnagyobb, legegységesebb értékelhető változás, mindkét talajjavító esetén.