A fogászati prevenció hatékonysága gyermekkorban

Dátum
Szerzők
Lipták, Alice
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A fogászati betegségek többsége egészségtudatos magatartással megelőzhető, különösen a fogszuvasodás, melynek vannak primer etiológai tényezői. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a másodlagos etiológai faktoroknak (szociális helyzet, szülő edukáltsága, fogászati ismeretei, gyermek hozzáállása, tudásszintje). Az egészségtudatos magatartás kialakításához helyes és elegendő információ átadása szükséges. Célom egy már meglévő fogászati ismereteket, attitűdöt, ennek hatására kialakult orális egészséget felmérő vizsgálat és egy egyszerű, hatékony prevenciós felvilágosítási módszer megtalálása volt. Egy vidéki iskola 1-6 osztályos tanulóinak (205 fő) fogazati státuszát, szájhigiénéjét, fogászati alaptudását és ezek változását vizsgáltam, továbbá hogy szüleik iskolázottsága, fogászattal kapcsolatos ismeretei, a család szociális helyzete hogyan befolyásolja a gyermek fogazatának és a megelőzéssel szembeni igényességének alakulását. A diákokat két csoportra osztottam, egy pozitív és egy negatív példákkal motiváltra. Fogászati kartonon rögzítésre került a szuvas (d, D) szuvasság miatt eltávolított (m, M) tömött (f, F) tej- (t) és maradó fogak (T) száma, a szájápolás mértékére utaló plakk index (PII). A szülők és a gyermekek kérdőívet töltöttek ki, a gyermekek a felvilágosítás előtt majd két hónappal később is. Feldolgozásra 160 fő 83 lány 77 fiú (átlag életkor 9 év SD ± 1,94) és szüleik adatai kerültek. A fogászatra járás és az ezzel kapcsolatos attitűd alapján csoportokat alkottunk, mely a szülők végzettségén kívül szintén szignifikánsan befolyásolta a plakk indexet. Ezen index változásával vizsgáltuk a motiváció hatékonyságát, szignifikáns eltérés volt az eltérő végzettségű szülői háttér esetén: az első mérésnél a középfokúak értékei az alapfokúakéhoz álltak közel, a változást tekintve pedig a felsőfokúakéhoz. A klaszterek nem különböztek lényegesen a motiváció hatékonysága alapján. Nem találtunk jelentős eltérést a prevenciós módszerek között sem. A prevenciós felvilágosítás hatásosabb a középfokú végzettségű családoknál, míg a felsőfokú végzettségűek eleve jobban számon kérik a fogmosást. Probléma az alapvégzettségű családbeli gyermekek motiválása, ahol alig volt javulás.
Leírás
Kulcsszavak
prevenció, szájhigiénia
Forrás