A szőlő fertőző tőkepusztulás epidemiológiai felmérésének tanulságai az Egri borvidéken

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorCsótó, András
dc.contributor.advisorKaraffa, Erzsébet
dc.contributor.authorBaranyi, Dániel
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-11-18T12:11:54Z
dc.date.available2021-11-18T12:11:54Z
dc.date.created2021-10-18
dc.description.abstractA két éves felmérés helyszíne az Egri borvidék 7 szőlészeténél, 12 dűlőjében történt 14500 tőke felmérésével. Az ültetvényekben összesen 16 fajta került felmérésre. Fajtánként 400 db tőke került felmérésre minden ültetvényből, a vertikális fekvés vizsgálatánál azonos fajtán belül az alsó és felső részen is 400-400. Az ültetvények jelentős része középmagas kordonművlés alatt állt. A fajtaérzékenység vizsgálatánál az Alibernet, Hárslevelű és az Olaszrizling mutatott mind a két évben magas tünetmegjelenést, kevés tünet volt jellemző a Cabernet Sauvignon, Merlot, Nektár és Syrah fajtákban. A fajtáknál a pusztulás vizsgálatánál az Alibernet, Olaszrizling, Syrah fajták magas értéket mutatott, alacsony korai tőkepusztulással rendelkezett a Gyöngyrizling és a Turán. Az egyéb fajták pusztulási értéke 10-40% között maradt. A második évre kipusztult tőkék aránya ~10% alatt maradt, valamint a Syrah és Turán fajtában a friss pusztulás értéke nagyon alacsony (2-3%) volt. A csapadékeloszlás és mennyiségét vizsgálva a 2020-as év egy száraz tavaszi periódust követő jelentős június-júliusi csapadékmennyiség jellemezte gyorsabb tavaszi felmelegedéssel, a 2021-es évet egy kiegyenlített csapadékeloszlás március és június kivételével, melyek aszályos hónapok voltak, valamint lassabb tavaszi felmelegedés jellemezte. Természetesen ültetvény szinten eltérhettek a mikroklimatikus viszonyok. A csapadékeloszlása és mennyisége a tünetexpresszióban tendenciában különbséget hozott a fajták többségénél. A felvételezésben részt vevő tőkék alapján átlagosan az ültetvények 17%-a volt kipusztulva, a második évre kipusztult tőkék átlagosan 5% volt. A 2021-es évben levéltünet mutató tőkék aránya 10% volt, a tünetmentes vagy egészséges tőkék aránya pedig 68% volt. Az erdőbefolyásoltság vizsgálatánál a levéltünet megjelenés az egyes kategóriák között ugyan volt eltérés, viszont a tünetmegjelenés gyakoriságát nem növeli az erdő közelsége okvetlenül. A korai tőkepusztulást ezzel szemben az erdő közelsége befolyásolhatja. A fás, erdős területek közelsége elsősorban hosszútávú hatásként jelentkezik. A tőketörzsből vett mintákból azonosításra kerültek Botryosphaeria, Trichoderma, Fomitiporia, Diaporthe, Penicillium, Alternaria, Mucor fajok. A vertikális fekvés vizsgálatánál a leányka fajtában az alsó fekvésű területen szignifikánsan magasabb volt az összes pusztulás mértéke és a 2. évre kipusztult tőkék aránya is, hasonlóan a kékfrankos fajtában is. Összességében elmondható, hogy a megfelelő területmegválasztás - olyan környezeti tényezők, - mint az erdőbefolyásoltság, a vertikális fekvés vagy a vízállapot - jelentősebb a betegségkomplexum előfordulása és tünetexpressziója szempontjából, mint a fajtaválasztás.hu_HU
dc.description.courseNövényorvoshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/324976
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszőlőhu_HU
dc.subjecttőkepusztuláshu_HU
dc.subjectGTDhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelemhu_HU
dc.titleA szőlő fertőző tőkepusztulás epidemiológiai felmérésének tanulságai az Egri borvidékenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)