A csípő körüli izmok flexibilitásának vizsgálata és hatása 12-14 éves fiú vízilabdázók között

Abstract

A célcsoportunkat a Debreceni Vízilabda Sport Egyesület gyermek csapatának 14 játékosa alkotta. A sportolókat először szárazföldi tesztekkel mértük fel. A szárazföldön felmért értékek növekedésével együtt vártuk a vízi teljesítmény javulását is, melyet vízi tesztekkel és vízilabda specifikus tesztekkel próbáltunk alátámasztani. Az értékek javulása érdekében egy statikus nyújtó tréning programot dolgoztunk ki, melyen a játékosoknak hetente két alkalommal kellett részt venniük. A tréning program előtt a játékosok csípőízületi mozgásterjedelmét aktív és speciális tesztekkel mértük fel. A felmérések azonos körülmények között, egy tornateremben készültek ízületi szögmérő és centiméter szalag segítségével. A tesztekkel törekedtünk az ízület minden irányú mozgását felmérni. A sportolókat a tréning program után ismét felmértük, hogy a program előtti eredményekkel összehasonlíthassuk. A program hatására a szárazföldön általunk felmért nyújthatósági tesztek kivétel nélkül szignifikáns javulást mutattak, míg a vízben felmért kapufa érintési tesztek is szignifikáns javulást mutattak. Eredményeink arra utalnak, hogy a statikus nyújtás növelheti a csípő körüli izmok nyújthatóságát és ezáltal javulást érhetünk el néhány vízi teszt során is.