Napjainkban Magyarországon a kis- és közepes aktivitású hulladékok kondicionálására portland cementet használnak. A hosszú távú elhelyezés szempontjából talán a két legfontosabb tényező a megkötött hulladék egység porozitása, valamint vízzel való kölcsönhatása. Mindkét paraméter roncsolás mentes vizsgálatára nagy mértékben alkalmasak az NMR alapú technikák. Esetemben, NMR relaxometriás módszert alkalmaztam a radioaktív hulladékok kondicionálására kötőanyagként potenciálisan alkalmazható kőszénpernyetartalmú cementminták pórusszerkezetének és vízzel való viselkedésének vizsgálata során. Ezzel a mérési módszerrel sikeresen nyomon követhettük a cementminták érési folyamatát, valamint információt kaptunk a pórusos struktúrában lévő különböző mobilitású vízdomének azonosításához. Az elvégzett kísérleti munka és az eredmények elemzése alapján a pernye felhasználásával kapcsolatban fontos következtetéseket tudtunk levonni mind a hidratációs folyamat, mind pedig a kialakuló pórusos szerkezet tekintetében.