Dolgozatomban a névkutatás egy sajátos új vonulatához, a szocioonomasztikai kutatásokhoz csatlakozom, azon belül is a helynévismereti, a helynév-kompetenciára irányuló vizsgálatokhoz. Minthogy az ezirányú kutatások nem túl nagy múltra tekintenek vissza, számos új kutatási lehetőséget nyújtanak, számos kérdés vár még megválaszolásra. Az egyik ilyen nyitott kérdés a helynév-kompetencia, a helynevekről való általános tudás alakulásának, fejlődésének a kérdése. A beszélők birtokában vannak a nyelvi tudás részeként olyan ismereteknek is, hogy a tulajdonnevek, azon belül is a helynevek hogyan használatosak, milyen nyelvi sajátosságaik vannak, ezek alapján képesek új neveket felismerni, illetve ők maguk is létre tudnak hozni új helynévi formákat. E helynév-kompetenciának is nevezett tudás jellegzetességei már jó ideje foglalkoztatják a szakembereket. A korábbi kutatások, illetve különösen GYŐRFFY ERZSÉBET online helynévkompetencia-felmérése révén ma már viszonylag átfogó képet alkothatunk a felnőtt magyar beszélők névkompetenciájáról, de egyelőre arról alig van ismeretünk, hogy ezek az ismeretek miként kezdenek el kiépülni a mentális rendszerben, és hogyan alakulnak a továbbiakban, míg a felnőttekre jellemző képhez jutunk. Dolgozatomban ehhez a kutatáshoz kívánok csatlakozni: a helynévkompetencia fejlődéséhez kapcsolódó vizsgálataim eredményeit mutatom be. Munkám két nagy egységből áll. Elsőként a vizsgálat tudománytörténeti hátterét mutatom be, kitérve mind a nemzetközi, mind a hazai szocioonomasztikai kutatások alakulására, a saját kutatásom szempontjából lényeges kérdéseire, fogalmaira. A dolgozat második, nagyobb részében pedig az óvodások és kisiskolások körében végzett névkompetenciai vizsgálataimat, ezek eredményeit ismertetem. Ezt a fejezetet az alkalmazott módszertan, a felmérés menetének ismertetésével kezdem, a vizsgálatba bevont gyerekek életkorából adódóan ugyanis nem alkalmazhattam a GYŐRFFY ERZSÉBET által használt online felmérést, hanem a gyerekek életkorának, képességeinek megfelelő vizsgálati kereteket kellett kialakítani. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása életkori csoportonként. Majd ezek fényében a nevekről való tudás alakulásáról, a helynév-kompetencia alakulásáról is igyekszem általánosabb következtetéseket is megfogalmazni. Mindezek mellett egyúttal a felmerült módszertani problémákra is igyekszem rávilágítani ebben az egységben.