A magyarországi ökofalvak berendezkedési kérdései a Galgahévizi ökofalu helyzetelemzése alapján
| dc.contributor.advisor | Szabó, Bernadett | |
| dc.contributor.author | Szabó-László, Anett | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-04-28T08:05:16Z | |
| dc.date.available | 2011-04-28T08:05:16Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-04-28T08:05:16Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatom célja a magyarországi ökofalvak berendezkedéseinek vizsgálata, melyet a Galgahévízi ökofalu modellen keresztül vezetek le. Elmondható, hogy a hazai ökofalu kezdeményezések még nem teljesen érték el alapításukkor megfogalmazott céljaikat. Az alulról szerveződő közösségek mindegyikében azonban teljesülni látszik a környezetet védő, a káros kibocsátás minimális szintjére való törekvő, a természetet tisztelve élő közösség formálódása. Az ökofalvak működtetőinek szembe kell nézniük a bonyolult bürokratikus hatósági rendszerekkel, az akadályozó jogszabályokkal, a társadalom környezetromboló magatartásával és a közösségi szellem nehézkes formálódásával illetve formálásával. Az ökofalvak nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a környezetüket csak nagyon kis mértékben károsítsák. Fontos szempont a környezetbarát anyagok felhasználása mind az építészet, mind a használati tárgyak alkalmazásánál, és a megújuló energiaforrások használata is, melynek valamely formája minden ökofaluban kiépítésre került. Több hazai ökofalu esetében is elmondható, hogy a jelenlegi formájukban még nem sikerült megoldani a társadalmi kiszolgáló létesítmények kialakítását. Galgahévízi ökofalu egyedi képet mutat az önfenntartás céljának elérése oldaláról, hiszen ezt úgy képzelték el az alapítók, hogy ennek nagy részét a Gaia Alapítvány és a Galgafarm Szövetkezet látja el. A lakókkal közösen dolgoznak az ökofalvak közösségének céljaiért, valamint hogy elérjék a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételeket. Ezt a célt szolgálja a vegyszermentes élelmiszerek elállítása és feldolgozása is, mely termékekkel nem csak a helyi igényeket kívánják kielégíteni, hanem kistérségi szinten is próbálnak piaci részesedést szerezni. A hazai ökofalvak működésük során számos problémával kell, hogy szembe nézzenek, amelyek közötti összefüggést problémafával szemléltettem. Azt megelőzően, a tényezők összegyűjtésére pedig a SWOT elemzési módszert használtam. A problémákat és veszélyeket szembe állítottam a jelenlegi erősségekkel és lehetőségekkel, melyek közötti kapcsolatot egy célfa segítségével tettem érthetővé. Az általam megfogalmazott fejlesztési lehetőségek a jelenlegi helyzethez igazodnak, és ennek megvalósíthatóságát számos tényező befolyásolhatja. Az ökofalvak önmagukban is egy hatékony fejlesztési eszközként számíthatnak a fenntartható vidékfejlesztés szempontjából. | hu_HU |
| dc.description.course | vállalkozás fejlesztés | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 62 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/105180 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | ökofalu | hu_HU |
| dc.subject | környezettudatosság | hu_HU |
| dc.subject | fenntartható fejlődés | hu_HU |
| dc.subject | megújuló energia | hu_HU |
| dc.subject | önfenntartó | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Vidékfejlesztés | hu_HU |
| dc.title | A magyarországi ökofalvak berendezkedési kérdései a Galgahévizi ökofalu helyzetelemzése alapján | hu_HU |