Dolgozatom célja a magyarországi ökofalvak berendezkedéseinek vizsgálata, melyet a Galgahévízi ökofalu modellen keresztül vezetek le. Elmondható, hogy a hazai ökofalu kezdeményezések még nem teljesen érték el alapításukkor megfogalmazott céljaikat. Az alulról szerveződő közösségek mindegyikében azonban teljesülni látszik a környezetet védő, a káros kibocsátás minimális szintjére való törekvő, a természetet tisztelve élő közösség formálódása. Az ökofalvak működtetőinek szembe kell nézniük a bonyolult bürokratikus hatósági rendszerekkel, az akadályozó jogszabályokkal, a társadalom környezetromboló magatartásával és a közösségi szellem nehézkes formálódásával illetve formálásával. Az ökofalvak nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a környezetüket csak nagyon kis mértékben károsítsák. Fontos szempont a környezetbarát anyagok felhasználása mind az építészet, mind a használati tárgyak alkalmazásánál, és a megújuló energiaforrások használata is, melynek valamely formája minden ökofaluban kiépítésre került. Több hazai ökofalu esetében is elmondható, hogy a jelenlegi formájukban még nem sikerült megoldani a társadalmi kiszolgáló létesítmények kialakítását. Galgahévízi ökofalu egyedi képet mutat az önfenntartás céljának elérése oldaláról, hiszen ezt úgy képzelték el az alapítók, hogy ennek nagy részét a Gaia Alapítvány és a Galgafarm Szövetkezet látja el. A lakókkal közösen dolgoznak az ökofalvak közösségének céljaiért, valamint hogy elérjék a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételeket. Ezt a célt szolgálja a vegyszermentes élelmiszerek elállítása és feldolgozása is, mely termékekkel nem csak a helyi igényeket kívánják kielégíteni, hanem kistérségi szinten is próbálnak piaci részesedést szerezni. A hazai ökofalvak működésük során számos problémával kell, hogy szembe nézzenek, amelyek közötti összefüggést problémafával szemléltettem. Azt megelőzően, a tényezők összegyűjtésére pedig a SWOT elemzési módszert használtam. A problémákat és veszélyeket szembe állítottam a jelenlegi erősségekkel és lehetőségekkel, melyek közötti kapcsolatot egy célfa segítségével tettem érthetővé. Az általam megfogalmazott fejlesztési lehetőségek a jelenlegi helyzethez igazodnak, és ennek megvalósíthatóságát számos tényező befolyásolhatja. Az ökofalvak önmagukban is egy hatékony fejlesztési eszközként számíthatnak a fenntartható vidékfejlesztés szempontjából.