A jobb betegszelekció elérését célozza a 2020-ban publikált „MADIT-ICD score”, amely 8 kiindulási paraméter figyelembe vételével próbálja előrejelezni az életet veszélyeztető kamrai arrhytmiakat (kamrafibrillatio és 200/perc< kamrai tachycardia) és 7 paraméter segítségével a nem arrhytmia eredetű halálozást az implantációt követő 3 évre. Az ICD terápia haszna magas arrhytmia incidencia és alacsony nem-arrhytmia halálozás esetén várható. Jelen munkánkban célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy ICD implantáción átesett betegeink körében milyen arányban volt várható az defibrillátor terápia haszna; illetve az utánkövetés során jelentkező kamrai ritmuszavarok alapján a fenti pontrendszer validálását. Ezt úgy értük el, hogy a Klinikánkon 2010-2017 között profilaktikus céllal egy és kétüregű ICD implantáción átesett betegek adatai dolgoztuk fel, retrospektíven. 8 klinikai paraméter segítségével kalkuláltuk az arrhytmia előfordulási valószínűséget az ICD implantáció idején, illetve 7 paraméter alapján a nem arrhytmia eredetű halálozás valószínűségét, ami alapján a betegeket 3 csoportba (alacsony, közepes, magas) soroltuk az ICD terápia várható hasznát illetően. Ezt követően megnéztük az utánkövetés során jelentkező kamrai ritmuszavarokat.