A gyermeki elhagyatottság ábrázolása az irodalomban
Absztrakt
Szakdolgozatom elméleti részében szakirodalmi és internetes források segítségével bemutattam a gyermekvédelem fejlődésének folyamatát Magyaroroszágon a kezdetektől napjainkig. Illetve bemutattam az árva, magukra maradt gyermekek ábrázolásának irodalmi hagyományait, irodalmi előzményeit.Kutatásomban hat, lakásotthonban élő gyermek interjújának és egy kortárs ifjúsági regény elemzésének összegzésével mutattam be, hogy jelen korban milyen mértékben és milyen formában kell szembe nézniük a gyerekeknek a kitaszítottság, megbélyegzés és hátrányos megkülönböztetéssel a társadalom részéről. Arra a kérdésre igyekeztem választ kapni az interjúkérdéseim összességében, hogy hogyan élik meg az esetleges kirekesztést a megkérdezett interjúalanyok. Illetve az kérdéssor része volt az is, hogy ki tud vagy szokott nekik segíteni a kirekesztettség érzés elkerülésében, milyen módszerekkel teszi azt. Nógrádi Kovács György Vadonc, árva gyermek című regényének cseleménye szolgált alapot a kérdések összeállításánál.