Az adaptív pszichológiai működéseknek számos pszichometriai mutatója létezik, melyek főleg önjellemzésen alapuló kérdőívek pontszámain alapulnak. Vizsgálatunkban az Önéletrajzi Interjú (ÖI) módszerének információfelületét vizsgáltuk 25 egészséges személy adatai alapján. Ez a módszer az önéletrajzi memória (ÖM) részletességét és szerveződését vizsgálja anélkül, hogy leellenőriznénk az emlékek pontosságát. Az ÖM a saját életünk jelentős történéseire való emlékezést jelenti. Az ÖI (Levine és mtsai, 2002) alkalmas az egészséges és a sérült önéletrajzi emlékezeti működés vizsgálatára is. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az egészséges személyek ÖI adatai milyen mutatók mentén jellemezhetők a leggyakrabban alkalmazott fő pszichometriai mutatókon túl. Az interjú szövegelemzési rendszeréből a következő változókat emeltük ki: 1. A spontán módon felidézett összes belső eseményrészlet aránya; 2. A spontán módon felidézett, a főeseményhez tartozó érzelmek és gondolatok aránya; 3. A spontán módon felidézett, a főeseményhez tartozó perceptuális részletek aránya. 4. A spontán módon felidézett összes külső részletek aránya (amik nem a főeseményhez tartoznak). Feltételeztük, hogy az első 3 változó magasabb értéke, illetve a 4. változó alacsonyabb értéke együtt jár a jobb pszichológiai alkalmazkodás mutatóival (magasabb CERQ pontszám, alacsonyabb DERS pontszám). Továbbá megvizsgáltuk, hogy e mutatókban van-e különbség a férfiak és a nők, illetve a különböző életkorú személyek között. Vizsgálati mintánkat 25 fő, 9 férfi és 16 nő alkotta, életkoruk 21-68 év. Eredményeink alapján elmondható, hogy a nemi különbségeket tekintve szignifikáns különbség (<0.05) figyelhető meg az érzelmek megjelenésében, vagyis az emlékek felidézése során a nők több érzelemről számoltak be, mint a férfiak. A kor szempontjából szignifikáns különbség (r=0.455, p<0.05) áll fenn az idősebb életkor és a külső részletek említése között, tehát a fiatalabbak kevesebb külső részletet említettek, mint az idősebbek. A fiatalok még a legtávolabbi élményeikhez is korban közelebb vannak, mint az idősek, ez magyarázatul szolgálhat erre a tendenciára. A CERQ esetében tendencia figyelhető meg arra vonatkozóan, hogy minél adaptívabb a megküzdés, annál több belső részlet jelenik meg, illetve minél maladaptívabb, annál több a külső részlet. Tehát az adaptívabb megküzdési stratégia valószínűleg segíti az élmény mélyebb átélését, míg a maladaptív hajlamosíthat az emléktől való eltávolodásra.