A gyógytornász feladatai a kéz hajlítóín sérüléseinek posztoperatív kezelésében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFrendl, István
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorDobronyi, Zsanett
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-05-27T10:07:42Z
dc.date.available2014-05-27T10:07:42Z
dc.date.created2014-04-01
dc.date.issued2014-05-27T10:07:42Z
dc.description.abstractA sérülések kb. 30%-a a kezet érinti. A kéz tenyéri felszínén a hajlítóinak is gyakran sérülnek, leggyakrabban munkahelyi és szabadidős tevékenységek közben. A kéz kiemelt szerepet játszik mindennapi életünkben, tökéletes működése elengedhetetlen a teljes élethez. Ezért fontos a lehető legjobb helyreállítás és rehabilitáció a sérülések után. A hajlítóín sérülések ellátása a mai napig a kézsebészet egyik legnehezebb feladata. Ennek oka a bonyolult anatómiai felépítés, a kisméretű képletek, és a sérülés és műtét után gyakran kialakuló hegesedések és letapadások. A lehető legjobb funkció eléréséhez a legoptimálisabb műtéti eljárás szükséges, de a műtét csak az első lépés. Rendszeres gyógytornakezeléssel válhat csak teljessé a gyógyulás. Vizsgálatomban 5 fő (5 férfi) vett részt. Célul tűztem ki, hogy egyénre szabott gyógytornával elérjem a lehető legnagyobb mozgásterjedelmet, oldjam a kontraktúrákat és javítsam a manipuláló funkciót. A foglalkozások során az analitikus mozgások mellett a hétköznapi mozgások, fogástípusok is szerepeltek a gyakorlatok között. A gyógytornákat igyekeztem eszközök segítségével minél változatosabbá tenni. A mozgásokon kívül a műtéti heget is kezeltem, hegmasszázst alkalmaztam. A rehabilitáció ideje alatt hetente nyomon követtem a mozgásterjedelmek változását. Az első és az utolsó mérés adatait összehasonlítva, az eredményeken egyértelműen látszik a fejlődés mértéke. Minden esetben csökkent vagy feloldódott teljes mértékben a flexiós kontraktúra, javultak a flexiós és extenziós mozgások egyaránt, és ezekkel arányosan javultak a manipulációs mozgások is. A kontroll csoporthoz viszonyítva, mely betegek a posztoperatív fizioterápiás kezelést nem vállalták, a posztoperatív fizioterápiás kezelésben részesült sérültek funkcionális eredményei a hipotézisemet igazolták. A végeredményt nagyban befolyásolta a gyógytorna kezelések száma, a sérültek motivációja, a sérülés komplexitása és a műtét után fellépő szövődmények. Egyértelmű, hogy mennyire fontos szerepet játszik a gyógytornász a hajlítóín sérülés posztoperatív helyreállításában. Gyógytorna nélkül a vizsgálatomban részt vevő sérültek egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben tudták volna végezni mindennapi tevékenységeiket, munkájukat.hu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/193439
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectflexor ínsérüléshu_HU
dc.subjectgyógytornahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Traumatológiahu_HU
dc.titleA gyógytornász feladatai a kéz hajlítóín sérüléseinek posztoperatív kezelésébenhu_HU
dc.title.translatedThe role of physiotherapist in the postoperative rehabilitation of hand flexor tendon injurieshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)