Bevezetés: A szkizofrénia tüneti képének alakulásában jelentős szerepet töltenek be a metakogníció és a tudatelméleti képesség eltérései. E két tényező különösen fontos a betegség funkcionális kimenetelei szempontjából, így kiemelt figyelmet érdemelnek terápiás szempontból. Célkitűzés: A kutatás célja a metakogníció, a tudatelmélet és a tüneti kép, illetve tüneti súlyosság közötti összefüggések vizsgálata szkizofrén betegmintán, különös tekintettel a negatív tünetekkel való kapcsolatra. Módszer: A vizsgálatban 44 szkizofréniával diagnosztizált személy vett részt. A metakogníció mérésére a Metakogníciót Felmérő Skála Rövidített Változata (MAS-A), a tudatelmélet vizsgálatára a Cartoon Teszt, míg a tüneti súlyosság értékelésére a Pozitív és Negatív Tünetek Skálája (PANSS) szolgált. Az adatok elemzése során korrelációs és regressziós eljárásokat alkalmaztam. Eredmények: A metakogníció összesített teljesítménye szignifikáns, pozitív kapcsolatot mutatott a tudatelméleti teljesítménnyel. A metakogníció részkomponensei közül az alkalmazás szintén pozitív korrelációt mutatott a tudatelméleti értékekkel. A metakogníció és a negatív tünetek között szignifikáns, negatív összefüggés mutatkozott, azonban ez a kapcsolat a demográfiai és a betegséggel kapcsolatos kontrollváltozók figyelembevétele után nem maradt fenn. A tudatelmélet és a tüneti dimenziók között nem volt szignifikáns kapcsolat, de a kontrollált elemzések során gyenge, negatív összefüggés jelent meg a pozitív tünetekkel. Következtetés: Az eredmények arra utalnak, hogy a metakogníció és a tudatelmélet szerepe a tüneti kép alakulásában összetett és több tényező által mediált. Klinikai szempontból e funkciók célzott fejlesztése hozzájárulhat a szkizofréniával élő személyek társas funkcionálásának javításához.