A köles termesztés technológiájának fejlesztése, adaptálása eltérő ökológiai viszonyokra

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSárvári, Mihály
dc.contributor.authorSeres, Emese
dc.contributor.authorvariantSeres, Emese
dc.contributor.departmentKerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskolahu
dc.contributor.submitterdepMezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2024-10-25T13:10:30Z
dc.date.available2024-10-25T13:10:30Z
dc.date.created2024.
dc.date.defended2024-11-06
dc.description.abstractÖsszefoglalás A köles termesztéstechnológiája sok esetben sematikussá vált, illetve a növény adaptív képessége sok esetben elsődleges volt a technológiai hatékonysággal szemben. A köles e tulajdonsága lehetővé tette a késői vetést, a kedvezőtlen talaj- illetve ökológiai adottságok közötti termesztést, így a növényt gyakran az „igénytelen” kategóriába soroltuk. A vizsgálatokban célunk volt hazai köles (Panicum miliaceum) genotípusok agrotechnikai reakcióinak összehasonlítása eltérő agroökológiai körülmények között. A vizsgált változók közül nagy hatást gyakorol a köles termésére és agronómiai paramétereire a vetésidő, a tápanyagellátás, illetve az alkalmazott vetéstechnológia. A kísérletek beállítására 2014–2016 között a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében került sor, négy genotípust vizsgáltunk. A vizsgálatok során a négy köles fajtát négy eltérő tápanyagellátási szinten (műtrágyázás nélküli kontroll, N40P48K48, N80P72K72, illetve N120P96K96 kg ha-1), három vetésidőben (május közepe, június eleje, június közepe), illetve három eltérő sortávolság (12, 24, illetve 36 cm) alkalmazásával teszteltünk. A kísérleteket blokkelrendezésben randomizálva, 4 ismétlésben állítottuk be. A terméseredmények statisztikai értékelését SPSS for Windows ver. 23 statisztikai program segítségével értékeltük Tukey teszt, egy- és többtényezős varianciaanalízis, illetve Pearson-féle korreláció alkalmazásával. A vizsgált évjáratok nagy eltéréseket mutattak az időjárási paraméterek tekintetében. A hazai szántóföldi növénytermesztésben a növények számára rendelkezésre álló víz mennyisége a limitáló tényező, ami nem elsősorban a csapadék mennyiségének radikális változásának, hanem a levegő hőmérsékletének, illetve az evapotranszspiráció mértékének növekedésének köszönhető. A csapadék mennyiségének változása is hasonló tendenciát mutat, ugyanakkor a változás féléves vagy éves alakulása kisebb mértékben változik, viszont a tenyészidőszakon belüli eloszlás hektikus képet mutat. A tápanyagellátás NDVI értékre gyakorolt hatása nagymértékű évjárathatást mutatott, a genotípus módosító hatását nem tapasztaltunk, minden vizsgált fajta hasonlóan reagált. A szárazabb évjáratban a reakció kevésbé volt szignifikáns, de a legalacsonyabb értéket a legnagyobb tápanyagszinten tapasztaltuk, a kedvezőbb évjáratban a tápanyagszint növelésével az NDVI értékek nőttek. A 2014–2016 között végzett vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált köles genotípusok közül a Maxi fajta termése volt szignifikánsan nagyobb (2,57 t ha-1) a többi vizsgált fajtához viszonyítva a kezelések és az évek átlagában. A Rumenka (2,06 t ha-1), Biserka (2,00 t ha-1), illetve Lovászpatonai (2,08 t ha-1) fajták esetén a termés hasonló volt, a közöttük lévő különbség nem volt szignifikáns a kezelések, illetve évek átlagában. Az évjárat mellett a vetésidő is egyértelmű, statisztikailag igazolt hatást gyakorolt a köles fajták termésére. Sem az eltérő sortávolság, sem az eltérő tápanyagellátás nem eredményezett statisztikailag igazolt eltéréseket a köles termésében. A változó sortávolságok esetén a termések nagyon szűk intervallumban mozogtak (2,17–2,19 t ha-1) csakúgy, mint a tápanyagellátás esetén (2,14–2,25 t ha-1). Kulcsszavak: köles, klímaváltozás, sortávolság, tápanyagellátás, vetésidő ABSTRACT In many cases, the cultivation technology of millet became uniform, and the adaptability of the plant was primary over plant production technological efficiency. This property of millet made it possible for late sowing, to grow in unfavorable soil and ecological conditions, so the plant was often classified as a plant that can be grown on a low-input level. Our aim was in the tests to compare the agrotechnical reactions of proso millet (Panicum miliaceum) genotypes under different agroecological conditions. Among the investigated variables, the sowing time, nutrient supply, and the applied sowing technology have a great effect on the yield and other agronomic parameters of millet. The experiments were set up between 2014-2016 at the University of Debrecen Institutes for Agricultural Research and Educational Farm Nyíregyháza Research Institute four genotypes were examined. During the tests, the four millet varieties were grown at four different nutrient supply levels (control without fertilization, N40P48K48, N80P72K72 and N120P96K96 kg ha-1), in three sowing times (end of May, beginning of June, mid-June) and three different row spacings (12, 24 and 36 cm) were tested. The experiments were set up in 4 repetitions in a randomized block system. The statistical analyses were carried out using SPSS for Windows ver. 23. We evaluated it with the help of statistical programs using Tukey's test, one - and multiple-factor analysis of variance, Pearson's correlation, and analysis of distribution of variance components. The change in the amount of precipitation also shows a similar trend, but at the same time, the periodic (winter and summer period) or annual change is to a lesser extent, while the distribution within the growing season shows a hectic change. The effect of the nutrient supply on the NDVI value showed a large cropyear effect, we did not notice a modifying effect of the genotype, and all tested varieties responded similarly. In the drier cropyear, the reaction was less, but the lowest value was observed at the highest nutrient level, in the more favorable cropyear, the NDVI values increased with the increasing of nutrient levels. Based on the results of the examinations between 2014-2016, among all the four tested millet genotypes, the yield of the Maxi variety was significantly higher (2.57 t ha-1) compared to the other tested varieties in the average of all treatments and years. In the case of the Rumenka (2.06 t ha-1), Biserka (2.00 t ha-1), and Lovászpatonai (2.08 t ha-1) varieties, the yield was similar, the difference between them was not significant for the treatments and years on average. In addition to the cropyear, the sowing time also had a clear, statistically proven effect on the yield of the four proso millet varieties. Neither the different row spacing nor the different nutrient supply resulted in statistically proven differences in millet yield. In the case of variable row spacings, the yields moved in a very narrow interval (2.17-2.19 t ha-1), just as in the case of the different nutrient supply levels (2.14-2.25 t ha-1).
dc.format.extent158
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/381432
dc.language.isohu
dc.language.isoen
dc.subjectKöles, klímaváltozás, sortávolság, tápanyagellátás, vetésidő
dc.subjectMillet, climate change, row spacing, nutrient supply, sowing time
dc.subject.disciplineNövénytermesztési és kertészeti tudományok
dc.subject.sciencefieldAgrártudományok
dc.titleA köles termesztés technológiájának fejlesztése, adaptálása eltérő ökológiai viszonyokra
dc.title.translatedDevelopment and adaptation of millet production technology in different ecological conditions
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nincs kép
Név:
PhD dolgozat_Seres Emese.pdf
Méret:
3.52 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Tézisfüzet_magyar_ Seres Emese.pdf
Méret:
1.01 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Tézisfüzet_angol_Seres Emese.pdf
Méret:
809.13 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Kerpely Kálmán Doktori Iskola