Az International Vine and Wine Organisation (OIV, 2018) legfrissebb adatai alapján 2017-ben 7,6 millió hektáron termeltek szőlőt a világon. A világ szőlőtermelését jellemző tendenciák eredményeként globálisan azonosítható egyfajta átrendeződés. A szerkezeti átstruktúrálódás egyrészt területi, másrészt ennek következményeként a szőlőfelhasználást és így a fajtaalkalmazást is érinti. A világ szőlőtermő területe az utóbbi 10-15 évben enyhén csökkent, viszont nem egységesen az egész világon. Az európai tradicionális bortermelő országok jelentősen csökkentették szőlőültetvényeiket, míg más országok – köztük Kína – szőlőültetvényeinek területe markánsan megnövekedett. A tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a szőlőszaporítóanyag-előállítás és a fajtahasználat nemzetközi helyzetét. A dolgozat kiemelten tárgyalja a két nagy európai szőlő szaporítóanyagot előállító országot. Tanulmányunkban kitérünk az alany, - és nemes fajta használatra, a törzsültetvények helyzetére, a szőlő szaporítóanyag export,- illetve importra, az oltvány és dugványhasználat arányára. Fontos kérdés a szőlő szaporítóanyag-előállítási technológiai változatok is (vakítás, tisztítás, stb.), oltás (paraffinozás), előhajtatás (közeg, időtartam, stb.), iskolázás (csepegtető öntözés, bakhát, párásítás, fagyvédelem, talajuntság kérdése, növényvédelem) technológiája. Foglalkozunk a szaporítóanyag, illetve az oltvány előállítási kapacitásokkal, a szaporító-anyag előállítás szabályozásával is.