Honvéd ejtőernyősök

Absztrakt
A háború után megjelent munkák jórészt elfogultak voltak, átpolitizált módon írtak a Magyar Királyi „vitéz Bertalan Árpád” 1. honvéd ejtőernyős-zászlóalj háborús szerepléséről. Bárczy János, volt ejtőernyős százados, igen szubjektív hangvételű, melyben negatív színben tüntette fel egykori alakulatát. Annyi pozitívumot hozott írása, hogy az akkor még élő ejtőernyősök (többek között Makray Ferenc, Szokolay Tamás, Tassonyi Edömér) megírták saját tapasztalataik alapján az ejtőernyős-zászlóalj történetét, hozzájárulva ahhoz, hogy az események és a résztvevő szereplők neve ne merüljön feledésbe. Huszár Jánosnak jelentős segítséget jelentett, hogy könyvének írása során sok, egykori ejtőernyős élt még, akik visszaemlékezéseikkel – esetleg feljegyzéseikkel – segítették kutatómunkáját. Az újabb kutatások azonban az emberi halandóság miatt már nem támaszkodhattak erre a forráscsoportra. A téma választását az indokolta, hogy 1999 (a könyv utolsó megjelenése) óta új forráscsoportok kerültek előtérbe – tiszti személyi anyagok, a haditechnika szerteágazó fejlesztésének iratai. Az ejtőernyős csapatnem szubjektív, fekete-fehér (sikeres-sikertelen) megítélése miatt több szempont alapján végrehajtandó vizsgálatot igényelt. Az ejtőernyős csapatnem létrehozásának adminisztratív – anyagi feltételei, kiképzése és felszerelése, majd harcai – tematikai egységekre bontott vizsgálattal történt meg, a ’30-as évek második felétől a háború befejezéséig. Az ejtőernyős tisztek személyi anyagának feltérképezésére is ebben a disszertációban került sor először. Noha érintőlegesen már ismerhetőek voltak az ejtőernyős tisztekről bizonyos adatok, és egyes személyekről életrajz is készült (Szügyi Zoltán vezérőrnagy), ám a rendelkezésre álló személyi okmánygyűjtők bemutatására még nem került sor – még ha csak bemutató jelleggel is. A tisztikar hozzávetőleges listájának összeállítására, az egyes tisztek szolgálati időtartamának feltérképezésére is most került sor először. A Vezérkari Főnök 1944. évi napijelentései további érdekes adalékokkal szolgálnak az ejtőernyősök harcaihoz. A doktori értekezés célkitűzéseként az ejtőernyős-zászlóalj alakulattörténetének feldolgozását tűzte ki. Remélhetőleg hozzájárul a zászlóalj történetéről kialakított kép árnyalásához, egyes alig kutatott területek feltárásához. In the periods following the war most of the published works about the role and performance of the Royal Hungarian “vitéz Bertalan Árpád” 1st honvéd paratrooper battalion were partially written and politically determined. János Bárczy, a former paratrooper captain, wrote in an understandably subjective manner, putting his former unit in a negative light. There were positive results of his book however; the then living paratroopers (Ferenc Makray, Tamás Szokolay, Edömér Tassonyi) published their own experiences, contributing greatly to the amount of knowledge we know now about the history of the unit, the events, names and other data. János Huszár received significant help from former paratroopers when writing his work, and their recollections greatly supported his research. Recent researchers, however, could no longer rely on this group of sources. The choice of subject was apparent: since 1999, the last issue of János Huszár’s book, new groups of sources came to light - officer's personal materials, records of development of the military technology. The already existing black and white image of the battalion needed an essential re-evaluation of the subject based on multiple viewpoints. The investigation of the establishment of the paratroops administration has been provided in three different thematic units - economic conditions, training and equipment, and battles. This thesis is the first to provide the research of the personal material of the paratrooper officers. Although we now partial data about some of the paratrooper officers, and in some cases full biographies are available (Major General Zoltán Szügyi), but the research and introduction of the available personal documents have not yet been done. This is also the first time to provide a rough compliation of the names of the officers and their times of service. The daily reports of the Chief of Staff from 1944 serve as an interesting addition to the combat history of the paratroopers. The objective of this thesis was to provide the history of the paratrooper battalion. The author hopes to contribute to the more detailed elaboration of the picture we now have of the battalion's history with the exploration of some less researched areas.
Leírás
Kulcsszavak
honvéd ejtőernyős, Hungarian paratrooper, ejtőernyős-zászlóalj, paratrooper-battalion, Hadtörténelmi Levéltár, Military History Archives, Szent László hadosztály, Szent László division, gyalogsági kiképzés, infantry training, kezeslábas, overall, ugrósisak, paratrooper helmet, szállítórepülő, transport aircraft, német ejtőernyős, German paratrooper, gyakorlóugrás, practice jump, ejtőernyős levente, levente paratrooper, ejtőernyős ugrótorony, jump tower, Hehs-ejtőernyő, Hehs-paratrooper, Király-géppisztoly, Király-machine gun.
Forrás